A Rákos és Pilisvörösvár között, az S76-os vonalon tartott kéthónapos pilot üzemmód után döntött úgy a MÁV-START Zrt. menedzsmentje, hogy a kalauz nélküli közlekedés kiterjesztésével oldja meg a jegyvizsgálói létszámhiányt. A pilot üzem célja az volt, hogy a munkáltató felmérje, milyen technológiai feltételek mellett lehet ezt a közlekedési formát a MÁV-START Zrt. tevékenységi területén általánosan bevezetni. A pilot üzem lezárulta után a munkáltató kiértékelte a tapasztalatokat, s mivel jónak ítélte az eredményt úgy döntött, hogy szeptembertől kiterjeszti a jegyvizsgáló nélküli közlekedést, amihez meg is kérte az Építési és Közlekedési Minisztérium engedélyét. Amint az ÉKM jóváhagyja a kérést, a közönséggel is tudatni fogják a változást, vagyis azt, hogy a bizonyos szerelvények vonatkisérő személyzet nélkül fognak közlekedni.
A VSZ a kezdetektől hibásnak tartotta a kalauz nélküli közlekedés koncepcióját, mert a szakszervezet szerint nem oldja meg a munkáltató foglalkoztatási problémáját – a létszámhiányt – és több vasútbiztonsági kockázatot is magában hordoz, emellett rontja az utasok biztonságérzetét, s jelentősen csökkenti az utaskiszolgálás színvonalát – írta a miniszternek küldött levelében Meleg János. A VSZ elnöke emlékezteti Lázár Jánost, hogy ezekre a kockázatokra többször is felhívták a MÁV-START Zrt. vezetésének a figyelmét, ám sajnos nem vették komolyan a szakszervezeti intelmeket. Mint ahogy azokat az érveket is lesöpörték az asztalról, hogy a 2024. március elsejétől bevezetett tarifareform eredményeként jelentősen nőtt a vasutat használók aránya és ezzel együtt olyan utasok is megjelentek, akik korábban nem ezt a közlekedési formát részesítették előnyben. Ők – tömegek – nem ismerik még a vasúti közlekedés működését, elvárják sőt, igénylik a személyes segítséget a vonatokon. A kalauz nélküli közlekedés kiterjesztésével azonban megszűnik ez a nagyon fontos személyes kapcsolat, s ez az utasok jelentős részében bizonytalanságot ébreszt, rontja a komfortérzetüket – érvelt levelében az elnök.
Meleg János azt is megírta a miniszternek, hogy hiába hivatkozik a munkáltató külföldi példákra, ha éppen az egykor a kalauz nélküli közlekedésben úttörőnek számító vasúttársaságoknál időközben már megindult a visszarendeződési folyamat, mert kiderült, ez a valamikor gazdaságilag hatékony megoldás hosszútávon nem váltotta be a kitűzött célokat és a reményeket sem. Sokasodott a közlekedő vonatokon az utasok sérelmére elkövetett bűncselekmények száma, s a vasúti járművekben is egyre több kárt okoztak ismeretlen személyek.
A másik probléma – írta az elnök –, hogy a tervezett koncepció egy adott járműtípus szerelvényforduló tervezetére alapoz, de ismerve a MÁV vasúti pályahálózatának zavarérzékenységét, ez a szerelvényforduló napi szinten, operatív módon változhat, amit személyzet- és járműirányítási szinten aligha lehet lekövetni. A VSZ úgy véli, ennek eredményeként jelentősen meg fog növekedni a vonatlemondások száma, tovább rombolva a vasútba, mint közlekedési formába vetett közbizalmat.
Meleg János leszögezte: a VSZ álláspontja szerint a létszámhiányra a valódi megoldás sokkal inkább az utánpótlás felgyorsításában rejlik, ehhez pedig a jegyvizsgálói munkakörök jövedelmi helyzetének javítására, a képzési és vizsgáztatási rendszer felülvizsgálatára lenne szükség.
Az építési és közlekedési miniszternek írt levelünk ITT olvasható.