Dávid Ilona a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnöke, a GYSEV Zrt. elnöke, a VOLÁNBUSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója nyitotta meg a konferenciát, melynek létrejöttét a Vasútszállítási Alágazati Párbeszéd Bizottság is támogatta. Dávid Ilona a konferencia alapvető céljaként továbbra is a magyar vasúti közlekedés népszerűsítését, a magyar vasút jó hírnevének erősítését, valamint a vasutas szakma presztízsének növelését jelölte meg. Hangsúlyozta a közösségi közlekedés integrációjának szükségességét, az integrált menetrend kialakításának szükségességét, a párhuzamosságok megszüntetését, valamint az egységes jegy- és bérletrendszer kialakításának fontosságát.
A megnyitót követően Tóth Péter közlekedésért felelős helyettes államtitkár (Innovációs és Technológiai Minisztérium) beszélt a kormányzati elvárásokról, tervekről. Ennek keretében elhangzott, hogy a magyar kormány 2010 óta a gazdasági fejlődés és a munkaerőáramlást biztosító eszközként kezeli a közösségi közlekedést, melynek gerincét a vasút adja. Az új kormányzati struktúrában, a közösségi közlekedéshez, mint kritikus infrastruktúrához kapcsolódó szakpolitikák az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (továbbiakban: Minisztérium) összpontosulnak. A tárca közlekedéspolitikai célkitűzéseinek központi elemét a gyors, kényelmes, valamint versenyképes személy-és áruszállítás feltételeinek megteremtése képezik.
Az utasoknak az igényeiket kielégítő, összehangolt és vonzó kínálatot kell nyújtani, így a Minisztérium elvárásai különösen a következő, jövőbeni feladatokban összpontosulnak: összehangolt szolgáltatáskínálati, illetve menetrendi rendszer-, a szolgáltatás hosszútávú fenntartását biztosító finanszírozási rendszer-, országosan egységes, korszerű tarifa-és utastájékoztatási rendszer-, illetve átlátható kedvezmény-és elszámolási rendszer megteremtése.
A közúttal versenyképes díjú és színvonalú szolgáltatások nyújtásának alapfeltételei a vasúti utaskiszolgáló-és hálózati infrastruktúra, valamint a járműpark folytatódó korszerűsítése. Kiemelt terület a vasúti digitalizáció a központi forgalomirányítás, a biztosítóberendezések, a vasúti kommunikációs rendszerek és utastájékoztatás területén, továbbá az elektronikus jegyrendszer kiépítése.
A Minisztérium figyelme a teherszállításra is kiemelten irányul, a célok közé tartozik az európai teherszállítási folyosókhoz, az „Egy út, egy övezet” kezdeményezéshez, illetve az új, pireuszi útvonalhoz kapcsolódó jelentős gazdasági lehetőségeknek a kihasználása.
A kormány 2030-ig előre tekintő terve továbbá, hogy a szomszédos országokkal összefogva, a Kárpát-medencét Európa leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési régiójává tegye. Ennek része többek között, a Budapestet Belgráddal összekötő vasúti pálya korszerűsítése, illetve egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítése a V4 országok közötti nagysebességű vasút fejlesztéséről és ugyanez Románia viszonylatában is.
Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter először megköszönte az ismételt meghívást, majd gratulált Dávid Ilonának a Volánbusz Zrt. élére történő-, dr. Homolya Róbertnek pedig a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatói kinevezéséhez.
Néhány gondolatban ismertette a vasút szerepét a külgazdaság és a külkapcsolati politika szempontjából. Kiemelte, hogy új világrend van kialakulóban, ahol a nagy, távol-keleti vállalatok élen járnak a digitális átállás és a modernkori ipari forradalom tekintetében, így a tőke és áru korábbi egyirányú, nyugatról keletre történő mozgása megszűnt. Ezt az egyre dinamikusabbá váló, keletről nyugatra mozgó áruforgalmat komoly, nemzetközi politikai nehézségek kezdik terhelni, amelynek következtében egy világkereskedelmi háború van kirobbanóban. Ez a magyar gazdaság számára – amely egy exportorientált, nyitott gazdaság – kifejezetten rossz hír, hiszen az összteljesítményünket nagyban meghatározza a világkereskedelem szabadsága. Az a tény, hogy az Európai Unió, az USA és Kína kereskedelmi háborúba kezd bonyolódni, nekünk nagyon nem jó, hiszen a fenti sorrendben a legfőbb exportpiacaink. A korábban elért, 4% feletti gazdasági növekedés fenntartásához elengedhetetlen tehát, egyrészt a világkereskedelem szabadsága, másrészt az infrastrukturális feltételek megfelelő rendelkezésre állása. A kereskedelmi útvonalak szempontjából Magyarország a lehető legideálisabb helyen fekszik, azonban ez önmagában nem elég, ezt az adottságot ki is kell tudni használni. Meg kell akadályoznunk, hogy ezt az adottságunkat a különböző versenytársaink, esetleges infrastrukturális fejlesztésekkel elvegyék tőlünk. Ennek keretében konkrétan kitért a vasúttal kapcsolatos jövőbeni feladatokra, célokra.
Továbbra is érvényben van az a 2013-as stratégiai célkitűzés, amely szerint a kötöttpályás közlekedés elsőbbséget élvez a közlekedési fejlesztések terén. Ennek egyik lenyomata, hogy 2022-ig 1500 Mrd Forint segíti a magyar vasúthálózat fejlesztési munkálatait. Emellett nagyon komoly erőforrásokat kívánnak fordítani a határkeresztező kapacitások kihasználására.
A szlovák kormánnyal tárgyalásban vannak arról, hogy a jelenlegi 9 határátmenetet mind újra használatba vegyük. Ebből most két helyen van csak teher-, és három helyen van személyforgalom. Közös cél a Komárom és Révkomárom közötti vasútvonal újbóli kihasználása - valamilyen ésszerű menetrend alapján – a személyszállításra, valamint közös cél a Balassagyarmathoz közeli határátmenetnél, Balassagyarmat és Ipolytarnóc között közlekedő vonatok útvonalának Losoncig történő meghosszabbítása. Továbbá, Hatvan és Somoskőújfalu viszonylatban közlekedő vonatok útvonalát meghosszabbítani Fülekig csakúgy, mint a Miskolc és Hidasnémeti között közlekedő vonatok útvonalának Kassáig, illetve a Miskolcról, illetve Kazincbarcikáról Ózdra közlekedő vonatokhoz kishatárforgalmi járatpárokat csatolni. Tárgyalások folynak a Budapestet Sátoraljaújhellyel összekötő sebesvonati közlekedés szlovák oldali meghosszabbításáról és fontos feladatuk a drégelypalánki és zólyomi vonalon közlekedő vonatokat egészen Budapestig elhozni, melyhez szükséges a magyar oldalon hiányzó kis határátmeneti szakasz megépítése.
Végezetül a kormány két nagy vasúti fejlesztési projektjéről esett szó. Elsőként a Budapest-Belgrád vasútvonalról, amellyel kapcsolatban sok kérdés merül fel. A projektnek van egy pénzügyi és egy üzemeltetési vonulata. A pénzügyi finanszírozásról jelenleg is folynak még a tárgyalások elsősorban a rendelkezésre állási díj, valamint a projekt definiálása vonatkozásában. A kínai partnerrel közös a cél abban, hogy a tárgyalásokat még ez év végén le tudják zárni.
A műszaki kivitelezés kapcsán: kb. 30 szereplő váltotta ki a tenderdokumentációt, ami igen élénk piaci érdeklődést fejez ki. Két olyan konzorcium maradt állva, amelyek alkalmasak voltak a végső ajánlattételre. Jelenleg is tartanak az egyeztetések velük, de novemberben kihirdetik az eredményt. Mindez azt jelenti, hogy a tervezési munka jövő év elején indulhat el és a jelenlegi szakmai konszenzus alapján a teljesítési határidő 2023, mely határidő tartása a kiélezett verseny és a magyar gazdaság szempontjából kifejezetten fontos. Márpedig, ha ezt a vasútvonalat nem újítjuk fel, ebben a versenyben behozhatatlanul le fogunk maradni. Ennek érdekében, a vasútvonal menti települések polgármestereivel, parlamenti-és önkormányzati képviselőivel már készítik azokat a koncepciókat, amelyek ezt a fejlesztést nem egy szimpla vasútépítési munkaként, hanem egy komoly gazdaságfejlesztési projektként, akcióként kezelik és fogalmazzák meg. Ennek fényében, zajlik a különböző logisztikai és termelő kapacitások új vasútvonal mellé történő telepítésének előkészítése. A műszaki paraméterek tekintetében egyelőre a 200km/h geometriai és 160 km/h pályasebesség a cél.
A másik nagy projekt, illetve célkitűzés - a másik három visegrádi országgal együtt – leküzdeni azt a történelmi hátrányunkat, amely abból fakad, hogy a közép-európai térség a gyorsvasúti térképeken nem jelenik meg, merthogy nincs gyorsvasúti hálózatunk. Ez szintén óriási versenyhátrány számunkra. Itt lényeges, hogy igazi gyorsvasútról beszélünk, tehát 250 km/h feletti sebességet lehetővé tevő, külön gyorsvasúti pálya építéséről. Erről született egy megállapodás a négy visegrádi ország között, miszerint egy év a határideje egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének, azaz 2019 év végére ennek készen kell lennie. A magyar kormány ennek keretében 1,5 Mrd Forintot hagyott jóvá a Budapest-Varsó közötti, és 1 Mrd Forintot a Budapest-Kolozsvár közötti gyorsvasút magyarországi szakaszának vonatkozásában. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója egy-két héten belül ki fogja írni a megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről szóló közbeszerzést. A cél pl. Budapest-Varsó viszonylatában a 4-4,5 óra menetidő, a jelenlegi 11 óra 53 perc helyett, ahol a versenytárs nem a közút, hanem a légi közlekedés. A Budapest-Kolozsvár útvonal tekintetében arról született megállapodás a magyar és román kormány között, hogy ezt szintén egy átfogó fejlesztési stratégiaként kezelik és a románok ezt a vonalat egészen Bukarestig szeretnék meghosszabbítani. Az erre vonatkozó, magyarországi szakasz megvalósíthatósági tanulmányának közbeszerzése is hamarosan kiírásra kerül.
Folytatjuk.