Ezúttal késés nélkül indultunk Rákosról Pilisvörösvár felé. Aki nem jártas Rákos állomáson, és nem ismeri honnan érkezik és fordul a szerelvény, az bizony hiába keresi a jegyvizsgálót, hogy megkérdezze jó vonatra száll-e fel, hiszen a rövid fordulási idő miatt, a vonat kijelzőjén szinte indulásig az érkező állomás neve szerepel.
A vonat kihasználtsága jónak mondható, az itt utazók nagy része diák vagy ingázó. Talán pont emiatt aggódnak jónéhányan a megkérdezett utasok közül a korábban megszokott tisztaság, biztonságérzet miatt. A rossz idő beálltával ugyanis félő, hogy megjelennek a hajléktalanok, akik melegedőként fogják használni a járatokat.
Szakmai szemszögből az keltett megütközést bennünk, hogy az utazás során három alkalommal is ki kellett jönnie a motorvonatvezetőnek a vezetőállásról, becsuknia annak ajtaját, hogy leszállva a vonatról meg tudjon győződni a biztonságos indulás feltételeiről…
Megdöbbenve tettük fel a költői kérdést a végállomásra érve a kollégának, hogy ezt a ki-be ugrálást elkerülendő, korábban beígért perontükrök vajon miért nem kerültek tavasztól kihelyezésre? Most ugyan még jó idő van, de a novemberi hidegben, szakadó esőben nem lesz kellemes élmény ez torna, és könnyen lehet az is, hogy ezt a mostani három alkalom helyett, minden megállóhelyen meg kell majd ismételni. A szoftveres fékpróba és készre jelentés ezúttal zökkenőmentesen ment, de bizony előfordult már, -tudtuk meg -, hogy informatikai hiba miatt kellett lemondani több vonatot is, nemcsak a WC, feljáróajtó, és vészjelző hibák miatt.
Hasonló tapasztalatokról számolt be két nagyon kedves, (székesfehérvári és veszprémi telepállomáshoz tartozó) vezetőjegyvizsgáló kolléganő is később, immár a Kelenföld-Martonvásár vonalon.
Itt még pilot üzem van, azaz fedélzeti ellenőrként jelen vannak, hogyha bármi gond adódik, át tudják venni a vezetőjegyvizsgálói tevékenységet. Ők is hasonló problémákról számoltak be, mint az S76-os vonalon utazók, és úgy látják, a tél közeledtével itt meg fognak jelenni a fedél nélküliek, a potyázók. Ezt itt is megerősítette egy hölgy utas is, aki elmondta, gyakran jár késő este haza, és nem igazán fogja biztonságban érezni magát, ha nem lesz jegyvizsgáló a fedélzeten.
Kiutazásunk sajnos csak megerősítette a Vasutasok Szakszervezetének azon álláspontját, hogy ennek a közlekedési módnak még nem jött el az ideje: sem infrastruktúrában, sem az utazási kultúrában nem értük még utol a példaként vett országokat.
(a borítókép illusztráció)