Miért gondolják egyes vállalkozások, hogy a vasutas akkor érzi jól magát, ha nyakába öntik az esővizet, ahelyett, hogy elvezetnék azt? Szakszervezetünk kezdeményezésére még tavaly járt a Nyugatiban a MÁV Zrt. Központi Munkavédelmi Bizottságának tagja, mert az ott felújítást végző vállalkozó úgy bontotta meg a tetőszerkezetet, hogy esőzés idején az alatta lévő szinten dolgozó tagjaink nyakába zúdult az összegyűlt csapadék, s nem győzték különböző eszközök segítségével felfogni a kéretlen fürdővizet. És ez így ment jó félévig.
A „dézsávű” érzés
Legnagyobb döbbenetünkre néhány hete kísértetiesen ugyanez történt Hatvan állomás felvételi épületében. Ne higgye senki, hogy ezek a vállalkozások tekintettel vannak a munkaterület hatókörében tartózkodó, szolgálatot teljesítő vasutasokra. Nem érdekli őket sem ember, sem vagyoni kár. A hatvani „locsolás” után, az egyébként alvállalkozó azt válaszolta, hogy majd a biztosító mindent rendez. Ez sok mindent elárul róla. Minősíthetetlen hozzáállás. Embertelenség, szakmaiatlanság. Utóbbi egyébként be is bizonyosodott. Ugyanis a MÁV átadta részére munkaterületnek a tetőszerkezetet, és ahelyett, hogy felkészült volna az előre jelzett egész napos esőzésre, nem tett semmit. Megvárta az esőt, és amikor már „jól esett”, elment, hogy szerezzen némi védőfóliát a nyitott tetőrészre. Persze az esővíz a gravitáció segítségével szépen megtalálta a maga számára legjobb, leggyorsabb utat a tető alatti felső szintre. Ez az emelet ugyan nem része a munkaterületnek, de ez esetben mégis percek alatt azzá vált. És, ha ez még nem lenne elég, a szakbarbárság megmutatkozott az eső elleni védelem terén is. Körülbelül úgy kell elképzelni az emlegetett vállalkozók ténykedését, mintha egy mély gödröt takarnánk le fóliával, de nem tennénk alá semmit, ami a vízzel terhelt vékony anyagot több helyen megtartsa. Hát, ezt tette a kitűnő szakmai hozzáértéssel felvértezett vállalkozó is. Így, az összegyűlt esővíz nem hosszasan és folyamatosan, hanem egyszerre és rövid idő alatt tetemes mennyiségben zúdult alá. Az alvállalkozó, az emeleti széles közlekedőfolyosón 5-6 centiméter magasságra emelte az árvízvédelmi fokozatot. Persze a látható víz mennyisége semmi ahhoz képest, amit azonnal felszívtak a falak, mennyezetek, fapadlóburkolatok sőt, még az almatúrákat, lámpatesteket is színig töltötte az esővíz. Így a rendkívüli helyzet miatt a munkahelyeket át kellett költöztetni más száraz vagy kevésbé beázott helyiségekbe. Az emeleti két orvosi rendelőt is be kellett zárni. A villamos hálózatról leválasztották a teljes szintet. Ottjártunkkor, úgy nézet ki az emelet, mint egy otthagyott munkaterület.
Szürreális
Rendkívül elszomorító és nemcsak a látvány, hanem az is, hogy ismét előzetes munkavédelmi egyeztetés nélkül tervezett meg egy munkát a MÁV. A felelősök közül senkinek nem jutott eszébe, hogy legalább az érintett munkaterület alatti szinten dolgozók munkavédelmi képviselőit bevonják. Ez egyébként azért is lett volna fontos, mert az áztatás előtt ugyanitt nagy zajjal járó munkálatok folytak. Továbbá, annak ellenére, hogy az emelet nem volt kijelölt munkaterület, itt is folytak véséssel, egyéb tevékenységgel járó munkálatok. A lényeg, amit évek óta szajkózunk: a munkavédelmi törvény előírásai szerint a munkáltató már a tervezés időszakában köteles lehetőséget adni a munkavédelmi képviselőnek, hogy részt vegyen az előkészületekben is. Főleg akkor, ha olyan munkálatokra készülnek, amely veszélyezteti az ott dolgozók egészségét, a biztonságos munkavégzést és befolyásolhatja a munkavállalók közérzetét. A törvényalkotó nem számolt azzal, hogy esetleg nem tudja, hogy be kellene vonnia a munkavédelmi képviselőket. Holott, pontosan azért kell bevonni, hogy minden lehetséges probléma még időben felszínre kerüljön. Akkor is, ha tagjaink az átadott munkaterületen vagy annak hatókörében végzik munkájukat, teljesítenek szolgálatot.
Emberek! Józan paraszti ésszel és partnerséggel egyszerűbb lenne.