Tagunk forgalmi szolgálattevőként dolgozik. A tizenkét órás műszakjának felében rendelkezői forgalmi szolgálattevői feladatokat lát el, míg kollégája a táblakezelői feladatkörért felel. A szolgálat felénél kollégáink cserélnek, azaz hat óra elteltével változik az általuk végzendő feladatok köre.
A gyakorlat azonban más képet mutat. Sajnos, a munkáltató erőfeszítései ellenére sem állt meg a forgalmi területen tapasztalható elvándorlás, így égető létszámgondok merültek fel Tatabányán is. Ennek az lett a következménye, hogy az említett hatóránkénti váltás sok esetben nem történhet meg, mivel nincs ember, akivel cserélhetne a szolgálattevő. Így viszont egy munkavállaló felel a berendezésekért és a rendelkezői feladatokért is, más szóval két ember munkáját kell, hogy ellássa egy időben.
Nyilvánvaló, -s ezt a munkáltató is elismeri – hogy így egy dolgozó két ember munkáját végzi. Tagtársunk álláspontja az volt, hogy ő helyettesíti a kollégáját, ezért számára helyettesítési díjat kell, hogy fizessen a munkaadó. A MÁV Zrt. véleménye ezzel szemben az volt, hogy nem illeti meg tagunkat a helyettesítési díj, mivel amikor két ember munkáját látta el, akkor is olyan munkát végzett, ami azonos volt a saját feladataival. (A rendelkező forgalmi szolgálattevők munkaköri leírásában vitán felül szerepel a táblakezelés is.) Márpedig, helyettesítésről csak akkor lehet szó, ha a saját munkaköre mellett más munkakör feladatait látja el a dolgozó.
Az első fokú ítélet szerint mégis helyettesítés történt, s erre tekintettel tagtársunknak három évre visszamenőleg 211 000 Forint helyettesítési díjat ítélt meg.
Döntésében a bíróság rámutatott, hogy a díj megítélésének oka az volt, hogy a felperesnek valójában két munkaköre volt. Hiába összegezte a „rendelkező forgalmi szolgálattevő” megnevezés alatt a munkakör a rendelkezői és a táblakezelői feladatokat, valójában ez két, egymástól élesen elkülönülő feladatkört jelentett. A bíróság kifejtette azt is, hogy az Állomási Végrehajtási Utasítás is megkülönbözteti a két feladatkört, sőt, kifejezetten előírja, hogy a táblakezelő távolléte esetén őt a rendelkező helyettesíti. A bíróság értékelte azt is, hogy a munkáltató 2017. évtől önkéntesen fizette a helyettesítési díjat tagunknak.
A bíróság első fokú ítélete ellen a MÁV Zrt. fellebbezett.
A Tatabányai Törvényszék azonban június 12-i ítéletével helyben hagyta az első fokú döntést és 211 000,- Ft helyettesítési díj megfizetésére kötelezte a munkáltatót a 2014. december 1. és 2016. október 31. közötti időtartamra.
A Törvényszék indoklásában hangsúlyozta, hogy a helyettesítés kapcsán a más munkakör nem azt jelenti, hogy teljesen más jellegű feladatokat kellene a munkavállalónak ellátnia, hanem azt is jelenti, hogy más személy munkakörét látja el.
Ismereteink szerint számos kolléga érintett lehet hasonló ügyben, ezért arra biztatjuk minden kedves tagtársunkat, hogy jelentkezzen a Vasutasok Szakszervezeténél, hogy mielőbb megoldást kínálhassunk problémájára és képviselhessük érdekeit! A megkereséseket telefonon (061-326-1595) és e-mailen (vsz@t-online.hu) örömmel fogadjuk!