A MÁV-START október 8-i érdekegyeztetésén szó volt a jegyvizsgálók biztonsága érdekében tett intézkedések jelenlegi állapotáról, valamint a 2019. január 1-től tervezett szervezeti átalakításokról. Ezek mellett a munkaruha és a bérruha aktuális kérdéseiről is egyeztettek a felek.
A Vasutasok Szakszervezete napirend előtti felvetésként a bérruha méretezés felülvizsgálatát kérte, ugyanis információink szerint a méretvételezés nem történt meg minden telephelyen, valamint az egyes telephelyeken alkalmazott korábbi méretek nem megfelelőek. A munkáltató kivizsgálja a felvetést, ugyanakkor elmondták, hogy minden telephelynek van kijelölt kapcsolattartója, akit a bérruhákkal kapcsolatos problémák esetén, közvetlenül kell megkeresni.
A munkáltató tájékoztatást adott a jegyvizsgálók biztonsága érdekében hozott intézkedésekről. Bevezették a pánikgomb funkciót, amely az üzemirányítókhoz került bekötésre. A jegyvizsgálók számára létrehozott konfliktuskezelő tréning megvalósítása folyamatban van. Az éjszaka egyedül szolgálatot teljesítő jegyvizsgálók által továbbított vonatokat vasútörők kísérik. Folyamatban van a megállapodás a rendőrséggel, hogy azok az intézkedni jogosult rendőrök, akik jelzik a jegyvizsgálók felé a vonaton történő utazásukat, díjmentesen utazhatnak. Szintén folyamatban van testkamerák beszerzési eljárása is. További részletek honlapunkon.
A Vasutasok Szakszervezete a Büntető törvénykönyv szigorítását kezdeményezte az Igazságügyi Minisztériumnál. A VSZ a közfeladatot ellátó jegyvizsgálók testi védelmében és visszatartó erőként a büntetési tétel 1-5-ről, 2-8 évre való emelését, valamint kamerák felszerelését szorgalmazza.
Egyre többször éri támadás a vasutasokat, akiket az atrocitások nemcsak testileg, de lelkileg is súlyosan megviselnek. A Vasutasok Szakszervezete nem először kér védelmet a megtámadottak, főként jegyvizsgálók számára, ám úgy tűnik, minden eddigi kísérlet hatástalan, hiszen nemcsak a támadások gyakorisága, hanem azok kimenetele is egyre nagyobb probléma, az elkövetők ugyanis nem ritkán az áldozat életét is veszélyeztetik. Meleg János elnök úgy látja, a különféle helyi, ám nem állandó megoldások mellett – időnként biztonsági őrök, rendőrök utaznak a szerelvényeken – az elrettentésre is szükség van. Vagyis, az elkövetőket a jelenleginél súlyosabban kell büntetni, s ezt minél szélesebb körben terjeszteni, hogy egyértelmű legyen: aki vasutast bántalmaz, az börtönbe kerülhet. Méghozzá nem is rövid időre.
A szakszervezet ezért levélben kezdeményezte a Btk. módosítását, azon belül is az elkövetőkre kiróható büntetési tétel meghosszabbítását a jelenlegi 1-5-ről 2-8 évre. Javaslatot tettek a minősített esetek szigorítására is, így a csoportos, fegyveres vagy felfegyverkezve elkövetett erőszak esetén a büntetés 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre nőne, míg a csoportos elkövetés vezetőjét 5 évtől 15 évig tartó börtönnel sújtaná a jogszabály. A teljes közleményünk és az igazságügy miniszternek írt levelünk elolvasható ITT.
Ebben a témában nyilatkozott Meleg János, a VSZ elnöke az ATV Startban. Az interjú megtekinthető honlapunkon.
A Vasutasok Szakszervezete konzultációt kezdeményezett a vállalati gépjárművek kezelésével és használatával kapcsolatos feladatokról. A jelenlegi problémát az okozza, hogy a gépjármű ellenőrzés területi szintű szabályozása nem megfelelő, mivel a gépjárművek „berendelése" a munkáltatói jogkörgyakorló általi ellenőrzéshez veszélyezteti az üzembiztonságot, illetve hátrányosan érinti a költségtakarékosságot is. Pl.: Veszprémből be kell vinni az autót Szombathelyre a fotózás miatt. Nem indokolt az, hogy egyes esetekben akár 200 km-t járatják a járművet egy fotózásért. A VSZ javaslata az, hogy a munkáltatói jogkörgyakorló vagy az ő megbízottja tartsa meg a havi gépjármű ellenőrzést egységesen valamennyi területen. Viszont amennyiben sérülés van a járművön, akkor minden esetben a munkáltatói jogkörgyakorlónak kell látnia a sérült gépjárművet és a továbbiakban a megállapított tények alapján intézkednie. Továbbá, aki kiadja a gépjárművet az tartsa meg a kötelező ellenőrzést is, és a „hóvégi fotózást". Álláspontunk szerint szükségtelen, hogy a munkáltatói jogkörgyakorlók - a leterheltségüket is figyelembe véve - lássák el ezt a feladatot. A munkáltató javaslatunkat elfogadta.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nő tagozata felmérést készít azon nők körében, akik a munkahelyen kénytelenek elszenvedni a zaklatás és az erőszak számos megnyilvánulását. Az online kérdőív segítségével megvalósuló anonim felmérés arra keresi a válaszokat, hogy mit jelent a nők elleni szexuális vagy munkavégzés közben ért erőszak, zaklatás.
„Nemcsak a munkahelyeken megvalósuló erőszak, zaklatás jelenségét járjuk körül, hanem arra is kiváncsiak vagyunk, hogy a munkavégzés során mitől tartanak/tarthatnak leginkább a magyar munkavállaló nők. A kérdőív nemcsak a nők/munkavállalók elleni erőszak jelenlétére kérdez rá, de körüljárjuk a nők elleni erőszak hatályos jogszabályi környezetét, illetve kiváncsiak vagyunk arra is, milyen megoldásokat várna a szabályozótól/munkahelytől/szakszervezettől a válaszadó."
A kérdőív kitöltésével nemcsak a kutatás elkészültét segítheti elő, de hozzájárulhat egy biztonságosabb és nyitottabb munkahelyi környezet létrejöttéhez is.
A tisztes munka világnapján szervezett konferenciát a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), melynek középpontjában a bér, adók és járulékok valamint a béren kívüli juttatások álltak. Kordás László, a MASZSZ elnöke rövid bevezetőjében elmondta, hogy a szakszervezeti oldal egységes abban, hogy a 15 %-os személyi jövedelemadót csökkenteni kell azon csoportoknál, akik minimálbéren vagy garantált minimálbéren vannak alkalmazva. Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője előadásában kiemelte: a KSH júliusi adatai alapján megközelítőleg 327.000 Ft a bruttó átlagbér hazánkban, azonban 100-ból 69 munkavállaló ez alatt keres havonta. Véleménye szerint is torzít és konzerválja a problémát az egykulcsos adó. Fata László kafetéria szakértő elmondta, hogy a nyáron bejelentett és a kafetéria jövő évi rendszerét alapvetően érintő adócsomag novemberben kerül elfogadásra. Nyár óta több munkáltatóval is egyeztetett a kafetériáról és elmondása szerint is megoszlanak a vélemények, hogy mi legyen a kafetériával. Lesznek olyan munkáltatók (kb 15 %-a a megkérdezetteknek), akiknél nem lesz 2019-ben (a ma ismert szabályok alapján) kafetéria, de a többség inkább kivár jelenleg, hogy végleges legyen a szabály-rendszer.