„Az idei évre vonatkozó kiegészítő bérmegállapodásokról a tárgyalásokat május végéig vállalati szinten, de tulajdonosi támogatással meg kell kezdeni” hangzott el a Közszolgálati Vállalkozások Konzultációs Fórumán. A KVKF munkájában résztvevő szakszervezetek az idei újabb, kiegészítő bérfejlesztés érdekében Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordultak, hogy segítse elő a fórum érdemi működését, és a kormányoldal is képviselje magát a tárgyalásokon. Az ülésre április 26-án került sor mindhárom oldal (munkaadók, szakszervezetek, kormány) részvételével. Először a szakszervezeti oldal tagjai mondták el véleményüket, amelynek lényege abban foglalható össze, hogy
- a hároméves bérmegállapodás teljesült, azt az idén megkötött megállapodásokkal lezártuk
- az idei évre vonatkozó kiegészítő bérmegállapodásokról a tárgyalásokat május végéig vállalati szinten, de tulajdonosi támogatással meg kell kezdeni
- egy újabb több éves megállapodásról szeptemberig meg kell kezdeni a közös gondolkodást
- a béren kívüli juttatások adóztatásának felülvizsgálatát el kell végezni.
További részletek honlapunkon.
A MÁV-START Zrt. és a MÁV-HÉV Zrt. megállapodásának köszönhetően június 1-jétől arcképes vasúti utazási igazolvánnyal díjmentesen vehető igénybe valamennyi HÉV-vonal a Budapest közigazgatási határán kívüli szakaszon. A közigazgatási határon belüli HÉV-szakaszokon a BKK díjszabása szerinti menetdíjat kell megfizetni. Mindezzel párhuzamosan a MÁV-HÉV Zrt. munkavállalói, valamint a feltételeknek megfelelő családtagjaik jogosultságot nyernek arcképes igazolvány használatára, és ezzel díjmentes vasúti utazásra a MÁV-START és a GYSEV járatain. Május során valamennyi HÉV-es munkavállaló, aki leadja igényét a humán szolgáltatónál, kézhez fogja kapni vasúti utazási igazolványát, és használatba is veheti azt. A megállapodást Kerékgyártó József, a MÁV-START vezérigazgatója és Keresztes Péter, a MÁV-HÉV vezérigazgatója látta el kézjegyével április 23-án.
Szakszervezetünk mindig támogatta a MÁV Zrt. egészségmegőrző programját, amely a munkavállalók egészségi állapotának megőrzése mellett a munkahely-megtartáshoz is érdemben hozzájárul. A rendszer további javítására tettünk javaslatot. Meg kell vizsgálni a programban történő részvétel lehetőségét a szellemi munkakörben (adminisztratív munkakörben) foglalkoztatott munkavállalók esetében, amennyiben ezen munkavállalókat is érintik az utasításban meghatározott betegségek. Tagadhatatlan, hogy a szellemi munkakörben foglalkoztatottak esetében a munkakörnyezet teljesen eltérő, mint a fizikai igénybevételnek kitett dolgozóknál, ám a munkavégzés során fellépő egészségkárosító tényezők ezen kollégákra is kihatnak. Véleményünk szerint a szellemi munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számos stresszfaktornak vannak kitéve, mely jelentősen hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, amelyeket tetéznek az ülő életmód miatti további kockázatok. Kezdeményeztük, hogy a munkáltató vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a program kiterjeszthető -e a jelenlegi munkavállalói kört meghaladóan is, akár akként, hogy fizikai dolgozói állomány által igénybe nem vett helyekre biztosítja a munkáltató a jelentkezést.
Április huszonnegyedikén fórumra várta Debrecen Területi Képviselet titkári testülete a VSZ tisztújító Kongresszusára jelölt kolléganőket és kollégákat. A három hivatalban lévő jelölt és a három kihívójuk öt-öt percet kaptak, hogy külön-külön elmondják, mit szeretnének megválasztásuk esetén és miért, majd mindannyian asztalhoz ültek, hogy válaszoljanak a küldöttek kérdéseire. Hercegh Mária elnök jelölt, Horváth Csaba szervezetpolitikai alelnök jelölt, Juhász Tiborné szervezetpolitikai alelnök jelölt, Meleg János elnök jelölt, Szabó Gyula érdekvédelmi alelnök jelölt és Zlati Róbert érdekvédelmi alelnök jelölt állták a sarat: Suszter Csaba képviselet-vezető moderálásával kitartóan válaszoltak a kíváncsi küldötteknek. A rendezvény végén mindannyian úgy állhattak fel, hogy többet tudhattak egymásról, célokról és elképzelésekről. A küldöttek pedig tovább elmélkedhetnek, kiknek adják szavazatukat és bizalmukat a következő négy évre.
Magyarországon csaknem nyolcvanan haltak meg tavaly munkabalesetben, a sérültek száma pedig közelít a 24 ezerhez. Ez utóbbi adat négy év alatt mintegy húsz százalékos növekedést jelent. Április 28-án világszerte megemlékeznek a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra. Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára. Ezt eredetileg kanadai szakszervezetek kezdeményezték 1984-ben, s azt 1996-tól a nemzetközi szakszervezeti szövetség, míg 2003-tól az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) is elismerte. Magyarországon ezt a napot 2012-ben nyilvánították hivatalos emléknappá, amire Csepelen a Magyar Szakszervezeti Szövetség csütörtökön emlékezett meg. A megemlékezés részletei honlapunkon olvashatók.
Szervezetünk a héten tartotta új titkároknak szóló képzését Zamárdiban. A 20 kolléga megismerkedett a szakszervezet szerepével, feladataival, tevékenységével, az alapszervezeti munka sajátosságaival. Bepillantást nyertek a munka világát szabályozó törvényekbe, a kommunikáció alapjaiba.
A 17. Heti VSZ Hírnök nyomtatható változata ITT érhető el.