Mivel az ellátások nem minősülnek nyugdíjszerű ellátásnak, a 18,5% TB-járulék terheli fogja a jövedelmet, mivel csak a saját jogú öregségi nyugdíj jelent mentességet a járulékfizetés alól.

Való igaz, hogy 2021.01.01 -től a rokkantsági ellátás esetében megszűnt a kereseti korlát. Időbeli korlátozás sincs már a rokkantsági és rehabilitációs ellátás esetében. Tehát, ha már megállapították Önnek az ellátást, akkor munkába léphet.

Üdvözlöm!

A hatályos törvényi rendelkezések alapján a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben ért baleset üzemi balesetnek minősül. (Ebtv 52. § (1) bek.) Az üzemi balesetre baleseti táppénz illeti meg Önt, melynek mértéke az említett 100 %.

A kérdéses ügy hátterében az állhat, hogy még nem történt meg a társadalombiztosítási kifizetőhely minősítése, azaz még nem ismerték el a balesetet üzeminek. Az eljárásrend szerint a kifizetőhely döntéséig Önt 4 -es kóddal tartják nyilván, erre valóban csak a táppénz jár, de  mihelyt megvan a döntés, a balesete üzemi lesz (1 -es kód), és megfizetik a magasabb összegű ellátást. Említette, hogy hó elején történt az eset. Ennek alapján valószínűnek tartom, hogy a szokásos bérfizetési napon már az üzemi baleseti táppénzt fogják Önnek folyósítani.

Tisztelt ....................!

A kérdésem az, hogy a mely biztosító egyesületeknél tag? A konkrét biztosítók alapszabályának ismerete után tudok nyilatkozni arról, hogy hogyan és miként érdemes nyilatkozni. Elöljáróban annyit mondanék, hogy a jogviszony megszüntetése általában alakszerűtlen nyilatkozattal történik, azaz nem kell külön formanyomtatványon nyilatkozni. A főszabály az, hogy a megállapodásokat elég a munkaviszony megszűntekor felmondani. De a biztos válaszhoz kérem, hogy küldje meg, hogy hol biztosított, hogy az alapszabályokat áttekinthessem.

Az önkéntes nyugdíjpénztár kapcsán:

Itt is egy kérdéssel kezdem: Mikortól tagja a pénztárnak? Ez adózási szempontból lényeges kérdés. Illetőleg, a vonatkozó szabályok szerint, ha rendelkezik a számlája terhére egy bizonyos rész kifizetéséről, akkor a fennmaradó részről már csak 3 év leteltével rendelkezhet újra. Tehát mindenképpen érdemes megfontolni, hogy mekkora összegről rendelkezik.

Nem kötelező a nyugdíjba vonuláskor felvenni a pénztárnál tartott összeget. Ezt a lehetőséget külön befizetés nélkül is biztosítják a pénztárak. Azaz, később is fel lehet venni a pénzt, az önnek legalkalmasabb időpontban. Általában azt szokták kérni a pénztárak, hogy a nyugdíjkorhatár elérését személyi igazolvánnyal, illetve nyugdíjazását az erről kiállított határozattal igazolják hogy kifizetést most nem kéri a tag.

A végleges válaszhoz azonban azt kérem, hogy legyen kedves a kért információkat megadni.

• A Vasutasok és Közlekedési Dolgozók Jótékonysági Egyesületéből a kilépés az Alapszabály szerint írásban (pl. e-mail, fax, levél) kilépési nyilatkozattal történik. A tagsági viszony annak a hónapnak az utolsó napján szûnik meg, amikor a kilépési nyilatkozat beérkezett.

• Az Első Biztosító Egyesület néven nem találtam szervezetet. A kérdésem az, hogy a Rudolf Egyesület tagja? (Az ön által megadott címen a Rudolf található, ezért gondolom, hogy erre gondolhatott.)

• A VASE - tagság megszűnésére vonatkozóan az Alapszabály úgy rendelkezik, hogy a tag az Egyesületből bármikor kiléphet. A kilépést írásban kell bejelenteni a tagsági igazolvány visszaküldésével. A tagság, s vele a tagsági jogok az írásbeli kilépési nyilatkozat beérkezését követő hónap első napjától szűnnek meg.

A nyugdíjpénztárral kapcsolatosan azt javaslom, hogy jelezze a nyugdíjba vonuláskor a pénztárnak írásban a nyugdíjkorhatár elérését személyi igazolvánnyal, valamint nyugdíjazását az erről kiállított határozattal, és nyilatkozzon, hogy kér –e kifizetést, vagy később élne a lehetőséggel. Fontos, hogy nem kötelező a nyugdíjba vonuláskor felvenni a pénztárnál tartott összeget Mindenképpen javaslom előzetesen megkérdezni a pénztárt a teendőkről.

Tisztelt ........................!

A kérdésre törvény és kormányrendelet ad szabályozást, mellyel –ha létezik ilyen egyáltalán – a vasúti szabályozás nem lehet ellentétes.

A korkedvezményre vonatkozóan egyrészről a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (Nyugdíjtörvény) és végrehajtási rendeletei adnak tájékoztatást.

A szabály – melynek alapján a .................. (cégnév) -tól érdemes lenne írásban kérni a döntés felülvizsgálatát – a következő:

A 2011. évi CLXVII. törvény (ami a korhatár előtti öregségi nyugdíjak kivezetéséről rendelkezik) 7. § (1) c) pontja szerint a korkedvezményes nyugdíjak esetében a Nyugdíjtörvény 2012. január 1-jét megelőző szabályai az irányadóak.

A Nyugdíjtörvény vonatkozó szabálya (szerkesztve) a következő:

8. § (2) Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.

(3) A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi munka után.

Álláspontom szerint a szöveg egyértelmű: A munkakör ellátását (szervezet fokozott igénybevételét jelentő munkát) jelöli meg a szöveg korkedvezményre jogosító tényezőnek. (Tehát a munkakör elnevezése nem releváns.)

A korkedvezményre jogosító munkakörök listáját Kormányrendelet határozza meg. A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet felsorolja azokat a munkaköröket, melyek a kedvezmény igénybe vételére jogosítanak. Ennek mellékletében szerepel a mozdonyvezetői munkakör is:

E kormányrendelet 2§ (5) bekezdése szerint a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet. Az abban használt meghatározástól eltérő megjelölésű munkakört csak akkor lehet korkedvezményre jogosító munkakörnek tekinteni, ha

a) az eltérő megjelölés a jegyzékben felsorolt munkakörnek szűkített meghatározása, vagy

b) az eltérés csak az elnevezésben mutatkozik, maga a munkakör - a munkaköri leírásból megállapíthatóan - a jegyzékben felsorolt munkakörrel azonos.

Úgy vélem, hogy a párja által betöltött munkakör, ha eleget tesz a leírásban foglaltaknak, korkedvezményre jogosítja a párját - függetlenül attól, hogy gyakornokként vagy más jogviszonyban látta el a feladatát.

E helyen felhívom még a figyelmét a kormányrendelet 3§ szabályára, miszerint: „Korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében szereplő és a menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) járművezetői munkakörben eltöltött időt akkor kell korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha a járművezető bármely munkáltatónál vagy vállalkozóként 1992. március 1-je előtt forgalomba állított járműtípust vezetett, illetőleg ezen oktatott. (Ez a feltétel azonban a párja esetében teljesül.)

Így összességében indokolt a ......................(cégnév) -t felhívni az újraszámításra.

Javaslom, hogy ajánlott, tértivevényes levélben hívják fel az ........(cégnév)  –t az újraszámításra, jelezve, hogy a betöltött munkakör leírása alapján párja a gyakornoki időszak alatt is eleget tett a törvényi feltételeknek. (E tekintetben kérem, hogy ellenőrizzék a kormányrendeletben szereplő leírást, és csak akkor lépjenek, ha a gyakornoki időszakra is megállja a helyét a leírás.)