Tisztelt ................!

Szabadságomról visszatérve, a kérdésére az alábbi választ adom:

• Magam is csodálkozom azon, hogy szolgálati lakásban lakhat egy olyan személy, aki nem áll a vasúttal munkaviszonyban. Amit elképzelhetőnek tartok, az, hogy az illető ún. „jogcím nélküli lakáshasználóként” birtokolja az ingatlant. Ebben az esetben a MÁV megtűri az ilyen személyt, de a korábbi lakbére sokszorosának megfizetése mellett. A jelen esetben nem az a jogkérdés, hogy miért szűnt meg az illető jogviszonya, hanem az, hogy ha nincs munkaviszonya, szolgálati lakásra sem tarthat igényt.
• Ha van üres lakás, akkor elméletben kiutalható. Akkor is, ha történetesen az ingatlan nincs kiutalható állapotban. Ilyenkor a bérbeadó úgy szokott megállapodni, hogy a bérlő a saját költségén rendbe hozza az ingatlant, és – ha a felek meg tudnak állapodni- a felújítás ellenértékének egy részét lelakja. Ha ön jogosult szolgálati lakásra (tehát olyan munkakörben dolgozik, mely jogosítja ilyen ingatlan használatára) akkor igenis igényelje az ingatlant, akár a vagyongazdálkodási igazgatóságon is. A kérdésem az, hogy eddig milyen lépéseket tett az üres ingatlan birtokbavételére? Ennek a válasznak a függvényében lehet eldönteni, hogy mi lenne a következő legcélravezetőbb lépés.

A tapasztalatom az, hogy a szolgálati lakásokkal kapcsolatos ügyintézés jelentősen el tud húzódni, de hosszú távon nem esélytelenek az ilyen ügyek.

Tisztelt ...........................!

A feltett kérdésekre a következő választ adom:

• A tartásdíjra jogosultnak (tehát, akinek folyósítják az összeget) a kötelezettsége a bejelentés megtétele. Így azt javaslom, hogy a bejelentést, mihelyt aktuálissá válik, tegye meg. Mindez azért is fontos, mert a Ptk. 4:211§ (1) bekezdés szerint e kötelezettség elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel a mulasztó.
• A bejelentést a bíróságnak kell bejelenteni (nincs kötött iratminta) , de azt javaslom, hogy  párhuzamosan tegyen bejelentést a volt férjének is.
• Az utolsó napnak az a nap számít, amikor a gyerek hallgatói jogviszonya megszűnik. Javaslom az intézményektől igazolást kérni a jogviszonyról.
• Véleményem szerint a duális képzés is abba a körbe tartozik, mely megalapozza a tartásdíj-fizetési kötelezettséget: A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a nagykorú és munkaképes leszármazó is jogosult a tartásra, ha a szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul.  Szükségesnek minősül a tanulmány, ha az az életpályára előkészítő szakképezettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, vagy felsőfokú végzettséget biztosító főiskolai/egyetemi tanulmány (alap- és mesterképzés), vagy  felsőfokú szakképzés, s az említett képzést a gyermek folyamatosan végzi. A duális oktatás véleményem szerint bevonható az életpályára előkészítő szakképzettségez szükséges képzés fogalmi körébe. Az persze más kérdés, hogy a saját keresmény mértékével – részben vagy egészben- csökkenthető a tartásdíj (mivel a rászorultság mértéke csökkenhet), erről viszont érdemes megállapodni a volt férjével. 

Ha további kérdése van, keressen nyugodtan.

Tisztelt ................ Úrhölgy!

A házassági szerződés szerintem az egyik legmegfelelőbb forma a házastársak vagyoni viszonyának rendezésére.

A Ptk szerint az érvényességhez az szükséges, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Tehát vagy a közjegyzőt, vagy ügyvédet érdemes felkeresni az okiratszerkesztés végett. Ezzel az egymás közötti vagyoni viszonyaikat rendezhetik. Viszont, ha azt akarják, hogy a szerződés harmadik személlyel szemben is hatályos legyen, akkor a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába is be kell vezetni a megállapodást. Emiatt elsősorban a közjegyzőt javaslom, mivel a tapasztalatom az, hogy ők nagyobb jártassággal bírnak erről. (Illetve, a közjegyző által készített okiratok közokiratok, melyeket nem, vagy csak nagyon kis eséllyel lehet támadni.)

Mivel a törvény kifejezetten közjgyezőt/ ügyvédet említ, a jogtanácsosok ki vannak zárva az okiratszerkesztők köréből. (Még akkor is, ha pont ugyanazt a feladatot látják el, mint a jogtanácsosok.) Ettől függetlenül, természetesen, ha van megállapodásuk, akkor azt örömmel áttekintem és ha szükséges, teszek a szövegre vonatkozóan javaslatot is.)

A szerződésben elsősorban azt kell meghatározni, hogy melyik félnek mi tartozik a különvagyonába, azaz, hogy mit vitt a házasságba. Lehet rendelkezni arról is, hogy a közös szerzemények vagyoni jogai milyen arányban oszlanak meg. (pl. az életközösség során szerzett bankszámlapénz 60% -ban az öné, és 40%-ban a házastársáé.)

Az öröklés kérdésében: A törvényes öröklés rendje szerint sem lehet gond akkor, ha a különvagyon és a közös vagyon meg van osztva. Ha a leszármazók nem közös gyerekek, akkor az öröklés a saját gyerek irányába történik. (Mivel az örökhagyó leszármazója örököl első helyen az örökhagyó után.) Ami kérdés lehet, az a közös szerzemény, tehát az, ami közös vagyoni elem. Azt a vagyont, amit önök közös vagyonná minősítenek, a leszármazók fognak megörökölni, ellenkező kikötés hiányában egyenlő arányban.

Ha további kérdése van, keressen nyugodtan!

Tisztelt .................. Úrhölgy!

Szabadságomról visszajőve adom válaszomat: 

A leveléből úgy veszem ki, hogy ön élettársi kapcsolatban állt az úrral, aki most elszámolási igénnyel lépett fel. A törvény szerint  az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, azaz, ha az életközösség megszűnik, akkor az élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyon megosztását.

A megosztás a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg. (E tekintetben a munkavégzés az ingatlanom valóban lehet közreműködés.) Ugyanakkor ha önnek volt keresete az élettársa pedig munkanélküli ellátásban részesült, akkor a közreműködés aránya önnek fog kedvezni.

A füzetet bizonyítékként a bíróság értékelheti ugyan, de kétlem, hogy perdöntő lenne, mivel az okirati feltételeknek nem tesz eleget. (Ettől függetlenül megteheti.)

Ami elgondolkodtatott, az, hogy önt állítólag augusztusban fogják idézni: augusztus 20-ig ítélkezési szünet van, és nem hinném, hogy az augusztus 22. és 31. közötti időszakban önt idézni fogják. Másrészről, az alperes és a felperes is általában egyszerre kap idézést. Tehát, akár az is előfordulhat, hogy blöffel állunk szemben.

Az is lényeges, hogy a füzet alapján ön is támaszthat igényt az élettársával szemben. (Nem beszélve arról, hogy –feltételezem- ön többet keresett, mint a volt élettársa.)

Az álláspontom az, hogy a házra fordított kiadások minden bizonnyal valóban térítendők lesznek, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben a bíróság megállapítja azt.

Megjegyzem, ha önök mindent elszámoltak, akkor nem biztos, hogy a gazdasági közösség kialakult, ami viszont feltétele az élettársi kapcsolatnak. (Tehát kérdéses, hogy egyáltalán lehet –e nevezni ezt a kapcsolatot élettársi közösségnek. Ennek adott esetben jogi jelentősége lesz.)

Azt javaslom, hogy egyelőre várjon a fejleményekre, ha kap idézést, biztosabb lesz az ügy állása.

Tisztelt ............. Úrhölgy!

Mindenképpen igényelheti a tartásdíjat, sőt, visszamenőlegesen is, hat hónapra. A törvény szerint a bíróság figyelembe veszi a szülők jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét, valamint szülők által eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket és a társadalombiztosítási/szociális ellátásokat, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy ne lenne jogosult a nevelés során a másik szülő anyagi támogatására.

A javaslatom az, hogy egy ésszerű és méltányos összeget kérjen az apától, először írásban, majd - ha kérését az apa nem teljesíti-  a bíróságtól.

Az ön által felvetett problémát a törvény egyértelműen kezeli. A Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy hibás teljesítés esetén a vevő kijavítást, cserét, vételár-csökkentést kérhet, vagy egyszerűen elállhat a szerződéstől –azaz visszaállíthatja az eredeti állapotot. Sőt, a vevő azt is megteheti, hogy az eladó költségére mással kijavíttatja a hibás terméket. Tudom jól, hogy mit fog mondani az eladó: Azt fogja állítani, hogy nem vállalt garanciát. Ez azonban lényegtelen, a törvény külön garanciavállalás nélkül is előírja a hibás teljesítés orvoslását. Az ilyen igény érvényesítésének határideje rejtett hiba esetén 3 év.

Az pedig, hogy az eladó szeptemberre vállalja csak a javítást, elfogadhatatlan. A törvény egyértelműen kimondja, hogy a szavatossági igény teljesítését a jogosultnak okozott kényelmetlenség nélkül kell elvégezni, és ha nem vállalja határidőre, a jogosult elállhat a szerződéstől, illetve mással kijavíttathatja a terméket. Az pedig továbbra sem jogszerű, hogy az üzembe helyezési költségeket önre akarja hárítani. A szerződésszegéssel okozott károkat ugyanúgy meg kell térítenie.

Ez egy egyértelmű ügy, ha per lesz belőle, az eladó veszíteni fog.

Azt javaslom, hogy szólítsa fel az eladót arra, hogy javítsa ki a lakókocsit 5 napon belül. Ha nem teszi, nem vállalja, a vételárat adja vissza, fizesse ki önnek az üzembe helyezési költségeket. Ezzel elejét veheti a még súlyosabb jogkövetkezmények alkalmazásának. Az említett igényeken felül ön még az egyéb okozott kár megtérítését követelheti, ha felmerült ilyen –például ún. nem vagyoni kárt, ha a lakókocsit nyaralásra akarta használni, és ez meghiúsult, akkor önnek kára keletkezett, mely nem a vagyonában állt be, hanem egyfajta lelki károsodás. Ezt a kárt pénzben is ki lehet fejezni –tehát követelhető ez is. Azonban, ha az eladó önként, rövid határidővel vállalja a lakókocsi kijavítását, akkor ettől el lehet tekinteni.

Tisztelt Kérdező!

A törvény alapján önnek a béréből legfeljebb 33% -ot vonhatnak el. Az eltartottak sajnos, csak annyiban számítanak, hogy bizonyos juttatások, amiket a gyerekek után felvesz,mentesek a végrehajtás alól.

A szerződés érvényességi feltétele a tanúk megléte. Ezen felül –valóban- a magánokirat érvényességi feltétele az, hogy a tanúk lakcímét az iraton feltüntessék. Fontos még, hogy a bankhitelszerződés érvényességéhez írásba foglalás kell –tehát a jelen esetben az érvénytelenség kérdése felmerülhet. Ettől függetlenül nem érvelnék az ön helyében ezzel. Mert a szerződés létrejött, hiszen a kölcsönt felvette és utóbb törlesztette is. Még ha okirati hibában is szenved a megállapodás, az ráutaló magatartással létre jött. A szerződés, ahol nincs tanú, nem érvényes. Ha teljesítik, akkor szintén a ráutaló magatartás kérdésköre merülhet fel –tehát ez esetben perben lehet érvelni az érvénytelenség mellett.

Ha az érvénytelenséget megállapítja a bíróság, akkor vagy visszaállítja az eredeti állapotot –tehát visszacsinálja a szerződést- vagy hatályossá nyilvánítja –az ítélethozatal dátumáig. Tehát hosszas és lélekölő jogvitára kell felkészülnie –aminek a végén a felvett kölcsönt –mivel az eredeti állapot visszaállítása a legtöbb, amit el lehet érni- vissza kell majd adnia a banknak.

Azt javaslom inkább, hogy kezdeményezzen a bankkal fizetési könnyítést, esetlegesen tárgyalják újra a megállapodást. Érvelni ebben az esetben lehet már azzal, hogy az Ön kölcsönszerződése formai hibákkal bír. A szerződés újratárgyalása, a bankkal sokkal kedvezőbb kimenettel járhat, mint a bedőlt hitel miatti lavina ellen dacolni.

Tisztelt Kérdező! 

Kérdése több alkérdést is felvet. Egyrészt, hogy mi módon tekinthet bele e vállalkozások adataiba, milyen feltételek mellett ismerheti meg azokat. Erre egyszerű a válaszom: a cégadatok nyilvánosak, a legegyszerűbb az e-cégjegyzék honlapján kutakodni. (www.e-cegjegyzek.hu) Ez a szolgáltatás ingyenes és a nap 24 órájában hozzáférhető.

A másik alkérdés viszont nehezebb dió. A kapcsolatfelvétel előtt érdemes azt is tisztáznia, hogy milyen profilú vállalkozásokat szólítana meg. Irodai gépbeszerzőket, vagy mezőgazdasági vállalkozásokat, esetleg a pénzügyi szektor képviselőit? Ha erre megvan a válasz, a keresés is egyszerűbb.

Továbbá az is rendezendő kérdés, hogy az érintett vállalkozásokat milyen céllal keresné meg. Milyen társulást kínálna nekik? Csak tisztán anyagit, vagy személyesen is közreműködne? Esetlegesen ügynöki jellegű tevékenységet vállalna, vagy befektetne?

Láthatja, hogy nagyon sok előzetes kérdés van, amit meg kell válaszolni az egzakt válaszhoz, ezért azt kérem, hogy vázolja röviden az elképzelését, akkor eredményesebben tudok segíteni. (Természetesen engem a titoktartás ezen tekintetben is köt.) 

Fontos még, hogy mint munkavállalónak jelezzem, hogy társulás esetén a munkáltató összeférhetetlenségi szabályzata szerint bejelentési kötelezettsége van, amit mindenképpen javaslok megtenni. –De mindent a maga idejében.

Várom válaszát,

Kedves Kérdező!

Igen, a foglaló a jó megoldás. Ebben az esetben a foglalót elveszíti a vevő, ha visszalép, viszont az eladó visszalépése esetén az kétszeresen jár vissza. Tehát érdemes óvatosnak lennie.

A foglalót viszont mindig a szerződés megkötésével egy időben kell adni, ha nem akkor adják, a foglaló nem lesz foglaló. Tehát, már most meg kell kötni az adásvételit, benne a foglalóra vonatkozó kikötéssel. A szerződésben kell rendezni azt is, hogy mikor történik meg a birtokba adás és a teljes vételár megfizetése.

A vételár megfizetését javaslom akkorra időzíteni, amikor a birtokba adás megtörténik. Tehát valóban, a kiköltözés napján, a banki átutalási igazolás bemutatásával, vagy a készpénz átvételével történhet meg a kulcs átadása, stb.

Ha pünkösdkor szerződnek, akkor kellene a foglalót kikötni és átadni. (Ha nem így lesz, akkor, habár foglalónak hívják, valójában előlegnek fog minősülni –a bírói gyakorlat szerint. Tehát, ha a partner jártas a jogban, akkor aláírja a foglalós külön megállapodást, és ha később mégse veszi meg az ingatlant, visszakövetelheti a pénzt –az előleg szabályai szerint.

A gyakorlat általában 10% -ot szokott elfogadhatónak tartani, a vételárhoz viszonyítva. Ez a mérték korrekt, és nem is javaslom 15 % fölé menni, a túlzott mértékű foglalót ugyanis a bíróság csökkentheti.

Üdvözlöm!

Kérdéseire az alábbi válaszokat adom:

Lehet-e függetlennek tekinteni az értékbecslőt, akit a kivásárló szerv kért fel? Önmagában az, hogy a kivásárló szerv kérte fel a szakértőt, még nem teszi kérdésessé a függetlenségét, azonban, ha ez a szakértő a megelőző 24 hónapban kapcsolatban állt az érdekelt féllel, akkor a függetlennek nem tekinthető. (A szakmai gyakorlat alapján A független értékbecslő az a szakértő, aki az elmúlt 24 hónapban és jelenleg sem rendelkezik az értékbecslési díjakon kívül az értékelt ingatlannal kapcsolatba hozható egyéb jövedelemforrással, és írásban kijelenti, hogy sem a múltban sem a jelenben nincs érdekeltsége a vizsgált ingatlan tekintetében, és a megelőző 24 hónapban nem volt kapcsolata az egyéb érdekelt vagy kapcsolódó felekkel. TEGOVA-szabályok)

• Milyen tényezők befolyásolják a bérleti jog értékét, annak mi a számítási alapja? Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló bérlakásra irányadó összeg. Bérlakásoknál (akkor is, ha a lakás nem önkormányzati, hanem egyéb bérlakás) a helyi hatályos rendelet is iránymutatásul szolgálhat.
• Lehet-e értékcsökkentő tényező, hogy az épület lepusztult állapotban van, amikor a bérbeadó elmulasztotta a fenntartási és sok esetben a hibaelhárítási kötelezettségeit? Sajnos, nem, viszont, ha végeztek állagmegóvó javításokat, vagy más ráfordítást eszközöltek, akkor annak ellenértékét a bérleti szerződésre irányadó, vagy a megbízás nélküli ügyvitel szabályai alapján követelheti.

A leveléből egyértelmű nekem, hogy a megajánlott ellenértéket inkorrektnek tartja. Ez esetben nem köteles elfogadni a bérbeadó által felkínált összeget. Megoldás lehet, hogy az értékbecslés függetlenségét támadva, az abban foglalt ellenértéket kísérli megemelni, akár a peres eljárással is megfenyegetve a bérbeadót.

Konkrétumot a szerződése ismeretében tudok mondani, ezért, ha részletes választ szeretne, küldje meg azt nekem.

Tisztelt Kérdező!

Először a kérdéseire válaszolok röviden:

1)     Jogszerűen nem hagyhatja ki önt. Önnek ugyanis elővásárlási joga van a tulajdoni hányadra a Ptk szabályai alapján. Ha mégis kihagyná önt, akkor az adásvételi szerződés megtámadható lesz bíróság előtt.

2)    A testvére és az ön tulajdoni hányadára vonatkozóan szintén él az elővásárlási jog, ez esetben az elővásárlási jog jogosultja a nagynénje. Tehát az előző pontban leírt kötelezettség fordítva is igaz, a nagynénjét sem hagyhatják ki értékesítés esetén.

Fontos tisztáznom: Nem a tulajdonostárs beleegyezése szükséges az értékesítéshez, hanem az elővásárlási jog biztosítása. Ez azt jelenti, hogy ha ön talál vevőt a tulajdoni hányadára, akkor a vevő által megajánlott áron megvételre fel kell kínálnia az ingatlant a nagynénjének. A nagynénjének 8-15 napja van a válaszra, ha nem jelenti be a vételi szándékát, vagy az elővásárlási jogáról lemond, akkor ön a megajánlott vételáron értékesítheti az ajánlattevőnek az ingatlant.

Amennyiben attól tart, hogy a nagynénje úgy adná el a hányadát, hogy erről önt előzetesen nem értesíti, úgy javaslom ajánlott, tértivevényes levélben megkeresni őt, és felhívni a figyelmét arra, hogy elővásárlási joguk áll fenn. Írja le neki, hogy amennyiben vételi ajánlatot kap az ingatlan tulajdoni hányadára, úgy haladéktalanul fel kell keresnie önt és testvérét, az elővásárlási jog biztosítása érdekében. Ha ezt nem teszi meg, önök a vevővel kötött adásvételi szerződést bíróságon megtámadják.

Tisztelt Kérdező!

A Ptk öröklési jogi szabályai szerint elsőként a leszármazók örökölnek, ezek –valamint túlélő házastárs- hiányában a szülők. Szülők hiánya esetén azok leszármazói –tehát az örökhagyó testvérei- az örökösök, a kiesett testvér helyén annak leszármazója örököl.

Tehát ön egy testvéri részt megillető örökrészre jogosult.

A köztes örökös jogintézményét a magyar polgári jog nem ismeri.

Az ingók és ingatlanok közötti megkülönböztetésnek nincs jogi alapja. Az öröklés tárgya a hagyaték, annak minden terhével és aktívájával együtt, függetlenül attól, hogy ingókról vagy ingatlanokról van szó.

Tehát ön az elmondottak alapján a hagyaték ¼ részére jogosult, melyet érteni kell az ingókra, ingatlanra, bankbetétre, stb.

Tisztelt Kérdező!

A kérdésére a válaszom rövid: igen, jogszerű.

A kiegészítés a válaszhoz:

Feltéve, ha ezt a kitételt ön elfogadja. A polgári jogi jogviszonyokban ugyanis a felek általában szabadon állapodhatnak meg.

A szöveget illetően az alábbi aggályaim merültek fel:

• Nem egyértelmű a szövegből, hogy a megállapodás lehetetlenülése esetén önnek a kártalanításra való joga elveszik-e, vagy ilyen megállapodás hiányában a kiköltöztetésre sem kerül sor?
• Kártalanítást ír a szöveg, azonban a jogcímet illetően vannak aggályaim. A bérleti szerződést ismerni kellene ahhoz, hogy tudjam, hogy kártalanítás, kártérítés, bérleti jog megváltás, stb. jogcímen fizet a bérbeadó.
• Ha nem kártalanítás szerepel a szerződésben, hanem kártérítés, akkor jogellenes a kárigényre való jog elenyészése.
• Az önök ráfordításaival –hacsak a bérleti szerződésben nem zárta ki ezt a bérbeadó- a MÁV jogalap nélkül gazdagodna, ezért ennek a kérdésnek a tisztázása is szükséges.

Összefoglalva:

Ne fogadja el a kitételt, ezzel ugyanis kiszolgáltatott helyzetbe sodorná önmagát. Szükséges tisztázni a MÁV vagyoni helytállásának hátterét is. Ahhoz, hogy konkrét tanácsot és szövegterv –javaslatot tudjak adni, a teljes megállapodás tervezetét és a bérleti szerződést ismernem kell, ezért, ha ennél részletesebb választ szeretne, kérem, hogy ezeket küldje meg nekem.

Tisztelt Kérdező!

A levelet átolvasva, számomra az vált világossá, hogy a helyzetet mihamarabb szükséges rendezniük. Úgy tűnik, hogy a tisztázatlan állapot nem kedvezőtlen a nagynénje számára. Ezt a helyzetet azonban szükséges lezárni. Azt javaslom, hogy hozza lépéskényszerbe a nagynénjét, azzal, hogy megemlíti, hogy a tulajdoni hányadot akár maguk is eladnák harmadik személynek. Fontos, hogy ez a kijelentés akkor vezethet eredményre, ha a nagynénje ragaszkodik az ingatlanhoz. Ha ugyanis nem ragaszkodik az ingatlanhoz, akkor ő maga is értékesítheti annak 50%-át harmadik személynek.

A fenti szempont és a korábban egyeztetettek alapján az alábbi tartalmú szöveget javaslom:

Kedves ………!

Megkaptuk 2013. augusztus …-i megkeresésedet a hagyatéki ingatlan tulajdoni hányadának vételére vonatkozóan.

Ezzel összefüggésben az alábbiakról kívánunk téged tájékoztatni: A Ptk 4§ szerinti kölcsönös együttműködés kötelezettségének megfelelően kérjük, hogy bármelyikünk felé érkező vételi megkeresésedet mindkettőnkkel közölni szíveskedj.

A tulajdoni hányad értékesítésére vonatkozóan továbbá tájékoztatunk, hogy az ingatlan résztulajdonának adásvétele kizárólag az elővásárlási jog biztosítása mellett lehetséges, a Ptk és a PK 9. sz. állásfoglalása szerint. Ennek megfelelően kérünk, hogy amennyiben tulajdoni hányadod értékesíteni kívánod, úgy erről előzetesen, a hivatkozott szabályok alapján értesíts minket, jogunk gyakorlása érdekében, ellenkező esetben a szerződés érvénytelen lesz, és így bíróság előtt megtámadható.

Természetesen, tulajdoni hányadunkat külső, harmadik személyek részére mi magunk is értékesíthetjük, -ahogy azt a veled megkötendő adásvételi szerződéskötés több, mint két éves elhúzódása miatt tervbe is vettük- ez esetben azonban természetesen a törvényi előírások alapján a jogod gyakorlása érdekében meg fogunk keresni.

Az ingatlan tulajdoni helyzetének rendezésére 2011-ben tettél ígéretet, úgy, hogy a tulajdoni hányadunkat megvásárolod. Ez nem történt meg a mai napig. Az ingatlant érintő vagyoni és tulajdoni kérdéseket azonban haladéktalanul rendezni kívánjuk, ezért kérünk tőled 2013. augusztus 21-ig választ, hogy szándékozol –e a tulajdoni hányadokat megvásárolni.

Tisztelt Kérdező!

Ez jó hír.

A konkrét megfogalmazást illetően:

1. A letétről: A szerződéskötéstől számított 5 napos utalás nem probléma, ha kikötik, hogy: a birtokbaadás és a bejegyzési engedély megadása az első vételárrészlet megfizetésével történik meg. (Vagy: szerződéskötéssel egy időben történjen meg a fizetés, a birtokbaadás és a bejegyzési engedély megadása.)
2. Azt is lehet, hogy tulajdonjog-fenntartással kerül átruházásra az ingatlan, tehát a teljes vételár megfizetéséig önök a tulajdonjogukat fenntartják.
3. A fizetési feltételek tekintetében: Önök támaszthatnak olyan feltételt, hogy a vételár fennmaradó részét 24 hónap alatt fizesse meg a vevő. Kérdés, hogy mi védi önöket, ha a vevő nem fizet. Ekkor csak perben érvényesíthetik a jogaikat. Ezért vagy inkasszót kössenek ki, vagy bankgaranciát. Az is megoldás, ha a 2,5, Mft-t foglaló jogcímén fizeti meg a vevő.
4. A vételár nagyságáról: Önök döntenek, hogy az ajánlat elfogadható –e az önök részéről. Ha arányban áll az épület tulajdoni hányadának értékével, és a nagynénje ráfordítását is korrekt módon figyelembe vette, akkor rendben van a dolog.

A buktató a részletfizetés, mégpedig azért, mert a fizetési kötelezettség elmaradása esetén futhatnak a pénzük után –amit persze meg fognak kapni, de csak hosszas jogvita után.

Összességében az alábbiakat válaszolnám:

• A vételárra vonatkozó ajánlatot elfogadjuk.
• A fizetési feltételek vonatkozásában az első vételárrészlet mértékét és fizetési határidejét elfogadjuk, azonban a részleteket 48 hónap helyett …. hónap alatt igényeljük megfizetni. Biztosítékként inkasszót vagy bankgaranciát kérünk. (Ennek alternatívája: A 2,5 Mft –s első részlet foglaló jogcímén kerüljön megfizetésre, azzal, hogy a részletek 30 napot meghaladó elmaradása esetén a foglaló összegét a vevő elveszíti.)

Tehát: Sok megoldás lehetséges, ezért a lényeg a peremfeltételekben történő előzetes megállapodás. Utána a konkrét megszövegezésről már lehet tárgyalni.

(Megjegyzem: Az ügyvéd által adott határidő csak kérés, ne vágják magukat haptákba.)

Tisztelt Kérdező!

A kérdésére a következő választ adom:

1. Az ingatlan, amit ön örököl, az ön különvagyona, tehát az nem lehet vagyonmegosztás tárgya. Azonban, a fele házrészt már a házasság alatt vásárolta, ezért a ház ½ tulajdoni hányadán közös vagyon keletkezett a férjével. Tehát a családi házon hozzávetőlegesen Önnek 75%, a férjének 25% tulajdoni aránya áll fenn.
2. A férje által eladott ingatlan, feltételezem, hogy a külön vagyonába tartozott. Ennek ellenértéke szintén az ő külön vagyona.
3. Az álláspontom az, hogy a férje különvagyonából fedezett tetőjavítást a közös vagyoni elemre fordított különvagyoni hozzájárulásként kell tekinteni, mely önmagában tulajdoni igényt (tehát a férje tulajdoni részarányának növekedését) nem keletkeztet

Az ön által elmondottak alapján a családi házon a férje ¼ tulajdoni illetőséggel rendelkezik.

Ha a váláson gondolkodnak, akkor azt javaslom, hogy kíséreljék meg először a megegyezést, ezzel elkerülhetik a hosszas és pénzigényes, idegőrlő jogvitát.

Tisztelt Kérdező!

A kérdésére a válaszom az, hogy igen, a bank értékesítheti a követelést, és ehhez az ön adatait is átadhatja a követeléskezelőnek -a behajtáshoz szükséges mértékben. Ilyenkor a követeléskezelő vállalkozás a bank jogutódja lesz, tehát a továbbiakban ezzel a vállalkozással fog ön jogviszonyban állni.

Azonban, mielőtt még érdemben belebocsátkozna az egyeztetésbe a tartozást illetően, győződjön meg arról, hogy ténylegesen megtörtént -e a követelés átadása! (Pl. írjon levelet banknak, hogy tájékoztassák önt, hogy tényleg megtörtént -e a jogutódlás.)

Kérdésem: A 700 eFt reális összegű tartozás? Ha igen, akkor komolyan kell vennie a felszólítást. Azonban javaslom, hogy egyeztessen a céggel a részletfizetésről, illetőleg a engedményekről. (Pl. a követelés 70% -át befizeti egy összegben, vagy 18 havi, egyenlő összegű részletfizetést kér.)

Mindenképpen szükséges a fenti lépéseket megtenni, mert a vállalkozás végrehajtást kérhet ön ellen, ami a megfizetendő költségeket tovább fogja növelni.

Tisztelt Kérdező!

Kérdéseire az alábbiak szerint válaszolok:

1. Fia költözését illetően: A fia nagykorú, tehát már nem áll szülői felügyelet alatt. Ennek az a folyománya, hogy fia szabadon dönt a lakóhelye megválasztásáról, nincs szükség hatósági vagy bírósági eljárásra, így költség sem merülhet fel.
2. A tartásdíjfizetést illetően: A lánya után ugyanúgy kell tartásdíjat fizetnie, a nagykorúság eléréséig, illetve azután is, ha tanulmányokat folytat. Ha a fia önhöz költözik, akkor ön a tartási kötelezettségét természetben kell, hogy teljesítse, ha fia továbbtanul. Így a pénzbeli tartás nem követelhető meg öntől a fia esetében, viszont a különélő szülő (anya) kötelezhető a díjfizetésre.
3. Tartásdíjigények beszámítása: Ennek lehetősége kizárt a Ptk 297. § (1) bekezdés szerint. Annak viszont nincs akadálya, hogy a módosítsák a tartásdíjfizetés mértékét. (Ezt a bíróságtól kell kérniük.)

Ha volt feleségével egyezik az akaratuk, akkor gyorsan megoldható az ügy. Ezért javaslom, hogy egyeztessen vele, mielőtt lépne.

Ha további kérdése merül fel, keressen.

Tisztelt Kérdező!

A pénzintézet az adatfeldolgozónak átadhat adatokat, erre a törvény lehetőséget biztosít a számára. Azonban az adatok átadása során is figyelemmel kell lennie az adatkezelés elveire, tehát, hogy kizárólag célhoz kötötten, és a célhoz szükséges mértékben adja át az adatokat.

Álláspontom szerint bűncselekményt nem valósított meg a pénzintézet, azonban az adatkezelésével kapcsolatos protokollja adatvédelmi szempontból aggályos, mely megalapozhatja a az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti tiltakozás igénybe vételének lehetőségét.

Tisztelt .....................!

A válaszom minden feltett kérdésére nemleges.

Az önről a munkáltató által nyilvántartott adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény hatálya alá tartoznak.

E törvény 7. § (1) bekezdése szerint az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A (3) bekezdés szerint az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

Ön abban az esetben, ha az adatkezelő megsértette az adatkezelési előírásokat, a törvényben meghatározottak szerint tiltakozást nyújthat be, bírósági jogérvényesítést kezdeményezhet, illetőleg kártérítési igénnyel léphet fel. Ezek a szankciók komolyak, és egy felelős adatkezelő nem kockáztatná meg, hogy alkalmazásra kerüljenek. Azért azt javaslom, hogy az adatkezelő figyelmét hívja fel a lehetséges szankciókra. Ezzel elejét lehet venni az adatai kiszolgáltatásának. Amennyiben pedig ez már megtörtént, akár élhet a jog biztosította lehetőségekkel.

Ha a FIP –jegyet az ön jogcímén veheti igénybe a gyerekük, úgy volt férje nem jogosult sem az adatai megismerésére, sem a jegy igénylésére.

Tisztelt ................!

A bírósági végrehajtásról szóló törvény 58. § (1) bekezdése szerint ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja.

Tehát, a jogkérdés az, hogy végrehajtható okiratot kaptak –e megelőzően postai úton. (például: bíróság/ közjegyző által kiállított végrehajtási lapot, végrehajtási záradékolt okiratot, bírósági végzést végrehajtás elrendeléséről, letiltásról, közvetlen bírósági felhívást)

Ha ilyen okiratokat megelőzően nem kaptak, akkor a végrehajtó –legalábbis az általam eddig ismert adatok alapján- feltehetően megsértette a törvény 58§ -át.

Amennyiben jogsértés történt, úgy a végrehajtási kifogás lehetősége áll nyitva a családtagja előtt. A végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a végrehajtást elrendelő bírósághoz. Az interneten számos kifogás-minta áll rendelkezésre (pl.: http://veraweb5.webnode.hu/products/vegrehajtasi-kifogas-minta-2/) ezeket megfelelően átírva, és a Vht 58§ -ra hivatkozva elkészíthető a beadvány. Maga a végrehajtási kifogás 15 000 Ft illetékfizetési kötelezettséggel jár együtt.

Az ön által leírtak alapján egy általános választ tudok adni, ha ennél bővebb választ szeretne, kérem, hogy írja le részletesen az ügy hátterét és küldje meg a részemre a szükséges háttérdokumentumokat szkennelten.

Tisztelt ....................!

Ha jól értem a szavait, egy már megindult végrehajtási eljárás során az önnel szemben érvényesített követelést a hitelező eladta egy behajtó vállalkozásnak (vagy végrehajtónak), aki a saját költségeit ráterhelte önre.

Nem lehetetlen, hogy a fizetési meghagyásban szereplő összeg nő, mivel a járulékok és a végrehajtói átalány növelik a végrehajtandó összeget, de az, hogy az egyes összegek nem egyeznek, illetve valamilyen okból jelentősen nőnek, mindenképpen alaposabb vizsgálatot igényel.

Áttekintettem az anyagokat, de a végleges válaszhoz még szükségem van időre. Annyit elöljáróban mindenképpen jelzek, hogy a növekedés a tartozásban sajnos jogszerűen merül fel. Ennek oka az, hogy a fizetési meghagyásban megadott kamat kizárólag a 2011.11.15-i napig került kiszámításra, ezen időponton túl is sajnos kamatozik a követelés. Az adhatja a magyarázatát a költségnövekedésnek. Egy késedelmi kamatszámítást követően közel hasonló eredményre jutottam, mint az önnek küldött utolsó tájékoztató szövege. (A 2011 –es letiltás ugyanis csak utal arra, hogy 2011.11.16 után a Ptk. szerinti kamatokat kell fizetnie, de a pontos összeget nem írták be a letiltásba – mivel nem lehet tudni előre, hogy a jegybanki kamatok hogyan alakulnak.)

Ugyanakkor az számomra is érthetetlen, hogy milyen okból növekedett meg az ügyvédi díj, ill. miért változott a közjegyzői díj. Ez utóbbi két költség a tetemes kamatköveteléshez képest sajnos lényegesen kisebb, de ezzel is érdemes foglalkozni.

Az ügyvéd sajnos nem utóbb kapcsolódott be az eljárásba, a 2011 –ben kibocsátott fizetési meghagyásból egyértelmű, hogy az ügyvédi iroda megvásárolta a követelést, és a behajtást az iroda intézte.

(Ez látszik a végrehajtói letiltásból is.)

Átszámoltam ........... ügyvéd úr által összeállított kimutatásban foglaltakat:

A kamat vonatkozásában: sajnos, a tőkeösszeg 2011.11.16 –t követően –jegybanki alapkamattal számítva hozzávetőlegesen 240 000 Ft –tal nőtt 2015.10.15-ig. (Persze, a számolás egyszerűsítése érdekében a tőkeösszeg csökkenését nem kalkuláltam bele a számításba, de a kb. 150 eFt-vel megnövekedett kamat reálisnak látszik.) Így az ügyvédi levélben foglalt 484.365, Ft sajnos, helytállónak tűnik. (Csatolok egy linket, mely a késedelmi kamatszámításra vonatkozó kalkulátort alkalmaz: http://magyarugyved.eu/index.php?option=com_kamatkalkulator&sent=1&mode=kesedelmi )

A közjegyezői díjra vonatkozóan a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény tartalmaz rendelkezéseket: A 45§ szerint a tőke 3% -a (+ÁFA) illeti meg a közjegyzőt. Ez sajnos nagyságrendileg egyezik a leírt 59501 Ft-tal. (Én ugyan 56722 Ft-t számoltam, tehát egy közel 3 eFt –s differencia felmerül, de a követelés mértéke alapvetően helyes, bár az kétségtelen, hogy tisztázásra szorul.)

Az ügyvédi díjról 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet rendelkezik. Ennek 3§ (4) bekezdése szerint a munkadíj a tőketartozás munkadíjának fele, tehát 2,5% +ÁFA. (nemperes eljárási díj) Ennek mértéke a számításaim szerint 47269 Ft. Az ügyvéd további díjat számíthat fel végrehajtási költség címén, melynek mértéke a 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet 3§ szerint a tőketartozás 1% -a +ÁFA. 18907 Ft –t számítottam ki ezen a jogcímen. Így az ügyvédi díjazás a számításaim szerint összesen 66176 Ft-t tesz ki. (A jelen esetben is megfigyelhető a differencia, ezúttal 4 eFt értékben.)

Sajnos, az ön által átküldött anyagok alapján úgy tűnik, hogy a tartozás mértéke alapvetően helytálló. Úgy látom, hogy nem történt visszaélés – bár ez nem vigasztaló.

Ettől függetlenül, ha kéri, szívesen összeállítok egy levelet az ügyvédnek, melyben az egyes költségelemek alaposabb bemutatását és a számítás részletezését kérve. Esetleg pár ezer forintot le lehet faragni a költségekből. Vagy, ha esetlegesen van rá lehetősége, felvehetjük a kapcsolatot az ügyvéddel annak érdekében, hogy a tartozás egy részét elengedjék, pl. magasabb havi törlesztő részletek fejében.

Tisztelt ............... Úr!

A Ptk. 4:220. § (1) bekezdés szerint „a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.”

A gyakorlat a középiskolai tanulmányokat kivétel nélkül szükséges tanulmánynak minősíti. Ezért erre hivatkozással a kérdés nem kezelhető.

Az viszont kétségtelen, hogy a 4:220§ (3) c) pont szerint a szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

Tehát, ha ön arra hivatkozik, hogy a kereseti viszonyai folytán a saját, vagy másik kiskorú gyereke tartását veszélyeztetné a tanulmányokat folytató gyerek tartása, és ezt a tényt a bíróság előtt igazolja, akkor a tartási kötelezettség megszűnhet.

Tisztelt ...................!

Ha jól veszem ki a szavait, átmeneti fizetési nehézsége támadt, mely 2015. ... és 2016. ... között áll fenn, s így a 21 000 Ft havi törlesztő részletet nem tudja a Diákhitel központ részére megfizetni, de, hogy fizetési hajlandóságát igazolja, havonta addig is 5-5 ezer forintot fizetne be.

A fizetési hajlandóság igazolására fizetni - a lehetőségekhez mérten – egy bizonyos összeget mindig hasznos, ezt mindenképpen javasolni tudom.

Ugyanakkor a kérdésem az, hogy vajon a késedelmet megelőzően volt –e már huzamosabb ideig tartozása a központ felé? Ugyanis, a levele alapján a központ felmondja az ön szerződését, azonban ezt kizárólag huzamosabb (általában 12 hónapon túl) tudja alkalmazni a kölcsönt folyósító.

Kérdés még, hogy melyik Diákhitelt vette fel (1. v 2.), illetve, hogy mikor kötötte a megállapodást.

Sajnos, a leírtak alapján kevés mozgástere maradt. Az üzletszabályzat szerint az ilyen esetekben a kölcsönt nyújtó a megállapodást felmondhatja, bizonyos esetekben pedig köteles felmondani.

Ettől függetlenül érdemes egy levelet írni még a kölcsönt nyújtónak, mert megállapodásra mindig van lehetőség. Ha a Központ látja, hogy ön komoly fizetési szándékkal rendelkezik, úgy van esély (csak esély!) az ügy rendezésére.

A dokumentumok és az üzletszabályzat alapján most azzal néz szembe, hogy a központ felmondja a szerződést, és a tartozást adók módjára hajtatja végre. Ezt pedig mindenképpen szükséges elkerülni, mivel végrehajtás esetén a fizetéséből történő letiltás elérheti a havi járandóság 33% -át, de az is előfordulhat, hogy a bankszámlájára vezetnek fel végrehajtást, ami azt jelenti, hogy minden pénz, ami a számlájára érkezik (tehát a fizetése levonás utáni része is) végrehajtás alá kerül, és havonta csak 28500 Ft-t hagynak rajta. (Ennyit a törvény alapján mindenképpen hagyni kell a számlán.) Nem is beszélve arról, hogy sajnos a végrehajtás költségeit is önre fogják hárítani, mely szintén jelentős összeget jelent.

A körülményeket megismerve úgy látom, hogy a végrehajtás elkerülésére egyetlen esélye van a levél elküldésén felül, az, hogy a központ részére haladéktalanul a lehetőségeihez mérten legnagyobb összeget küldi meg, igazolva a fizetési hajlandóságát. Tartok tőle, hogy a körülményekre tekintettel a jelen esetben az 5 eFt nem lesz elég, azt javaslom, hogy minél többet próbáljon utalni, mert ezzel nyílik módja a fizetési szándéka igazolására. (És sajnos, a körülmények alapján még ez sem hozhat garantált sikert.)

Csatoltan megküldöm a levelet. A kipontozott részeket kérem, hogy töltse ki, a körülményei alapján. Ezeket nem ismerem, de feltételezem, hogy nagyon nehéz helyzetekről van szó, ezeket érdemes és szükséges is leírnia. (A levélben a körülmények alapján feltételezett állapotot írtam le, mintaként.)

A levelet ajánlva, tértivevénnyel és elsőbbségi küldeményként javaslom mihamarabb (1-2 napon belül) megküldeni, valamint a pdf/jpg szkennelt változatot a központ részére e-mailben.

Kérem, hogy majd tájékoztasson a fejleményekről.

Tisztelt .......................!

A leírtak alapján azt feltételezem, hogy –mint sajnos minden ilyen esetben – a társasház, és nem a tartozást felhalmozó személy lett a fizetésre kötelezett. (A törvény szerint a közös költségért a társasház, mint jogi személy, és nem az egyes lakók felelnek.) Ez lehet az oka annak, hogy a közös költségért a végrehajtásban a társasháznak és nem a nem fizető tulajdonosnak kell helytállnia.

Ha a tartozást a társasház helyett rendezi az adós lakó, akkor a végrehajtás fenntartásának nincs további indoka.

Kérdés, hogy a tartozást felhalmozó lakó elérhető –e. Mert ha igen, akkor érdemes megfontolniuk, hogy az általa felhalmozott tartozást rá hárítják. (Akár pl. fizetési meghagyás útján is.) Ahhoz azonban , hogy részletes tanácsot adjak, szükséges ismernem az ügy hátterét és dokumentumait. A jelenlegi információim alapján csak általános választ tudok adni. Ha részletes választ szeretne, kérem, hogy ezeket juttassa el nekem.

Üdvözlettel:

Tisztelt .............................!

A jelen esetben a becsületsértés és a rágalmazás kérdése is felmerülhet.

Ha önnel szemben becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, rágalmazásról beszélünk. (pl. ha valakiről azt állítják, hogy lopott.)

Ha viszont önnel szemben nagy nyilvánosság előtt becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el,becsületsértés a tényállás.(Ide tartozik, ha nem nagy nyilvánosság előtt követik el a cselekményt, de a becsületet csorbító kifejezés munkakörének ellátásával összefüggésben merül fel.) Pl. : ha valakiről azt állítják, hogy rohadék, vagy hogy lógós a munkahelyen.)

Mindkét cselekmény lehet büntetőjogi kategória, magánindítványra üldözik, tehát külön feljelentést kell tennie. De – nem győzöm hangsúlyozni – csak akkor tegye, ha tanúval, kép/hangfelvétellel tudja igazolni a cselekmény elkövetését.

Ezen felül, mivel az ilyen cselekmények személyhez fűződő jogokat is sértenek, a Ptk. által biztosított személyiségi jogi pert is lehet indítani. (Ez nem büntetőügy, itt elégtételt lehet kérni, ún. sérelemdíjat, a jogsértő eltiltását a további cselekményektől.)

A személyes véleményem az, hogy a jogi megoldást ilyen ügyekben kizárólag az utolsó lehetőségként érdemes számon tartani. Ha minden kötél szakad, és elviselhetetlen a helyzet, akkor lehet helye a jogvitának.

Érdemes lenne lecsökkentenie az érintkezési lehetőségeket, pl. jelezze, (akár írásban is) hogy a gyerekkel ne üzenjen, ne írjon SMS-t és ne hívja önt. Ellenkező esetben zaklatás miatt eljárás is indítható lesz ellene. Szólítsa fel arra, hogy 1) ne terjesszen önről valótlan tényeket, és mellőzze a becsületsértő kifejezések használatát, mert ellenkező esetben eljárást indít, 2)kizárólag e- mailen keresse önt, kizárólag a közös gyerek tartásával kapcsolatos kérdésben.

Tisztelt Kérdező!

Az ön párja haszonélvező az ingatlanon, tehát nem tulajdonos. Így viszont az ő elhunyta esetén ön nem örökölné a ház használatának jogát, mivel a haszonélvezet személyhez kötött és nem örökölhető.

Tehát, ha ön házasságot is kötne, a haszonélvezeti jogot nem örökölhetné meg a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.

Így azt javaslom, hogy

1. vagy kössön megállapodást a tulajdonosokkal, és alapítson ön is holtig tartó haszonélvezetet az ingatlanra –tehát önálló jogcímet a használatra, (ez pénzbe kerül, de megéri az ön biztonságát)
2. esetlegesen öröklési szerződést kössön a tulajdonosokkal, melynek alapján a párja halála után is használja az ingatlant holtáig, melynek fejében ön örökössé nevezi őket az öntől örökölhető hagyaték vonatkozásában.

A további lehetőségek attól függnek, hogy a felek milyen viszonyban állnak.

Egyebekben mindenképpen szerencsés lenne házasságot kötnie, mivel a jelenleg hatályos törvények az élettárs törvényes öröklési jogát nem ismerik el, tehát jelenleg csak végintézkedés útján örökölhet. Ha ön házastárs lenne, úgy egy gyermekrészre mindenképpen igényt tarthatna.

Tisztelt Kérdező!

Egyrészről javaslom, hogy a kislányt próbálják meg saját háztartásban nevelni, tehát kérjék az elhelyezését saját maguknál. Ezzel a tartásdíj összege természetszerűen csökkenne, és a gyerek testi-szellemi fejlődése is jobb kezekben lenne.

Másrészről, szükséges lenne megnézni, hogy milyen körülmények változtak a tartást illetően. A tartásdíj mértékét a bíróság a szülők jövedelmi viszonyai/vagyoni helyzete alapján, és az eltartott más gyermekekre tekintettel határozza meg.  Szükséges lehet firtatni azt is, hogy kap –e az anya támogatást (gyes, vagy más jogcímen adott támogatás) a gyerekek után.

Ideiglenes intézkedést akar az ügyvéd benyújtani. Ilyen esetekben a bíróság írásban nyilatkoztatja a feleket, amit sürgős szükség esetén mellőzhet. Ezért azt javaslom, hogy jelezzék előre, hogy értesültek arról, hogy ideiglenes intézkedésként akar az anyuka 20-20%-ot letiltatni, és kérjék a bíróságot arra, hogy a kérelemben foglaltaktól alacsonyabb mértékben állapítsa meg a követelést. Jelezzék, hogy eleve fizetett a párja, és hogy a 25-25 eFt gyerektartás eddig elegendő volt a jogosultnak. Jelezzék, hogy az egyéb hitelek miatt, -és más, általam nem ismert, de biztosan rosszabbra fordult körülmények miatt- a korábbi mértéknél kis mértékben alacsonyabb összeget fizetnének. Jelezzék, hogy a magasabb tartásdíj azért sem indokolt, mert az anyát az élettárs is segíti.

Javaslom, hogy a sorozatos mulasztások miatt a Pp. 8. § (1) alapján kérjék, hogy a bíróság járjon el a másik peres féllel szemben, mivel az a megítélésük szerint a jogait rendeltetésellenesen gyakorolja.

(A Pp alapján a bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt/magatartást, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, pl. azt, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezet. A bíróság pénzbírságot is alkalmazhat, és az így felmerülő többletköltségeket is megtéríttetheti.) Írják le, hogy minden tárgyalási napon megjelentek, és hogy a sorozatos mulasztás az anya részéről a per elhúzódósát eredményezi. Jelezzék, hogy így a saját háztartásban tartott gyerekek érdeke is sérül. Írják meg, hogy eddig mindig határidőben fizettek, és kizárólag a párján kívül álló okok miatt maradt el a megállapodás szerinti összeg fizetése.

Tisztelt Kérdező!

Ne a lemondást válassza. Ez a megoldás ugyanis drága lehet önnek, mivel az illetékszabályok szerint, ha a hagyaték megnyílása után (örökhagyó halála)az örökös lemond az örökségről - értelemszerűen más javára- az a hagyaték elfogadását és egyúttal továbbajándékozását jelenti. Ez pedig azt jelenti, hogy az illetéket meg kell, hogy fizessék az örökség után. (Lemondani csak szerződéssel lehet, még az örökhagyó életében.)

Szerencsésebb a hagyatékot visszautasítani a Ptk 7: 89§ alapján. Ez annyit jelent, hogy az egészet visszautasítják, minden aktívával és passzívával együtt. Végül az állam lesz azörökös.  Ne vegyék birtokba az örökséget, és ne is tegyenek olyan nyilatkozatot, ill. ne végezzenek olyan cselekményt, amiből az tűnne ki, hogy önök akarják a hagyatékot. (pl. hitel felvétele az ingatlanra, a ház bérbe adása, stb.)

A közjegyző előtt utasítsák vissza a hagyatékot (A „visszautasítás” szót kell használniuk, mert a „lemondás” szó mást jelent.) És előtte is érdemes egy nyilatkozatot tenniük –külön-külön, mindannyijuknak - a visszautasításról, amit vagy tértivevényes levélben, vagy faxon juttassanak el a közjegyzőnek.

Pl.:

Alulírott …………(adatok: …………………………)  a 2014….. –án meghalt ……. örökhagyó (adatok: …………………….)  hagyatékát egészében, feltétel és megszorítás nélkül, visszavonhatatlanul

visszautasítom a Ptk 7:89§ alapján.

…………..

név

Előttünk, mint tanúk előtt:

1)      …                                2) ….

Név, A.n. Cím:                  Név, A.n. Cím:

Tájékoztasson majd fejleményekről.

Tisztelt Kérdező!

Kérdéseire az alábbi válaszokat adom:

1)      A vagyonközösség megosztása többféleképpen történhet: Vagy egyikük megváltja az ingatlant („kifizeti a másikat”) vagy, ha fizikailag megosztható, természetben osztják el. Ezen felül a közös értékesítés is szóba jöhet.

2)      A vagyonmegosztás után, ha ön váltja magához az ingatlant, ön rendelkezik felette, és dönthet arról, hogy ki és hogyan lakjon az ingatlanban. A vagyonmegosztásig azonban erre nincs joga. Mivel ön elköltözött az ingatlanból, azt javaslom, hogy rögzítsék a férjével megállapodásban, hogy ön elköltözött az ingatlanból ideiglenesen. (Tehát a visszatérés szándékáról nem mondott le.) Ennek a megállapodásnak a birtokában ön kérhet a Ptk 4:84 § alapján használati ellenértéket. (Mivel a férje az ingatlan olyan részét is használja, amit ön nem.)

3)      Arra viszont figyelemmel kell lennie, hogy a bíróság a gyerek érdekeit is figyelembe veszi. Ezt azt jelenti, hogy a bíróság dönthet úgy is, hogy az ingatlant annak a szülőnek ítéli, aki a gyerek felett a felügyeleti jogot megszerzi, függetlenül a vagyoni hányadtól. Ebben az esetben a bent maradó szülő köteles a másik felet kifizetni.

4)      A tulajdoni hányadot illetően: Természetesen a főszabály az, hogy a tulajdoni arányoknak megfelelően történik a megosztás. Ezt azonban számos tényező befolyásolhatja.

A párja ingatlanát illetően:

1)      A feleség valóban követelhet házastársi tartást, ha magát önhibáján kívül nem képes eltartani, de ha az életközösség megszűnését követő öt év eltelte után válik rászorulttá, akkor csak kivételes esetben. (Ha pedig csak egy évig voltak házasok, akkor a tartás is ezzel arányos.) Egyáltalán nem kell tartást nyújtani a volt házastársnak, ha az érdemtelen rá, ez különösen azt jelenti, ha súlyosan kifogásolható magatartása/életvitele miatt romlott meg a viszony. (pl. házasságtörés)

2)      Ha a párja a saját szükséges tartását/gyermekének tartását veszélyeztetné a házastársi tartással, akkor nem kötelezhető tartásra.

3)      Természetesen az is járható út, hogy párja kifizeti a felújítás felét a tartás fejében, de ezt közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban rögzítsék.

4)      Ha a 100 eFt nyugdíj fedezi a feleség tartását, akkor nem szorul tartásra, és így nem is követelhet rendszeres tartást.

5)      A rezsit illetően: Ha a párja nem lakik az ingatlanban, nem köteles ahhoz hozzájárulni. ennek oka az, hogy a vagyonközösség fennállása alatt együtt viselik a felek a terheket, de a vagyonközösség megszűnése után már nem. A vagyonközösség pedig megszűnik, ha felek között az életközösség megszakad. Ha a párja elköltözött, az ingatlanban maradt feleségtől a párja lakáshasználati díjat is követelhet.

Fontos:

Mind az Ön, mind a párja esetében kérem, hogy legyenek higgadtak, és kerüljék el azt, hogy a vitában bíróság döntsön! A bírósági jogvita nemcsak költséges, hanem lélekölő is. Szerencsésebb tehát előzetesen minden kérdést rendezniük, és ezekről ügyvéd előtt megállapodniuk. Így a bíróság az önök megállapodását jóváhagyja. Így a bírósági szakasz pár hónap alatt lezárul, az illeték is kedvezőbb, nem kell költséges ügyvédre és szakértőre költeni, és az idegrendszerüket is megkímélik. Higgyék el, az ilyen jogvitáknak csak vesztese van, elsők között a gyerek.

Tisztelt .....................!

Azon a jogcímen, hogy a gyerekekkel együtt élő szülő a tartásdíjat nem egészében a gyerekekre fordítja, csak akkor lehet, ha az elvonás olyan mértékű, hogy az a gyerekek testi- szellemi- erkölcsi fejlődését gátolja. Más szóval, ha a gyerekek járnak iskolába, megkapják a szükséges orvosi ellátást és étkeznek, akkor a bírói gyakorlat úgy tekinti, hogy a tartásdíjat az együtt élő szülő rájuk fordította.

Mivel a tartás célja a megélhetés biztosítása, a külön számlán történő elhelyezés –és ezzel együtt tartalékképzés-  sem járható út.

Ettől függetlenül:

Jelezzék az anyának, hogy módosítanák az egyezséget, úgy, hogy a havonta fizetendő összeget csökkentenék, a csökkentéssel egyidejűleg azt az összeget, amit nem fizetne meg, külön számlán helyezné el.

Az is megoldás, ha a körülmények megváltozására hivatkozással (pl. betegség, újabb eltartott merült fel, pl. beteg szülő, keresetcsökkenés) csökkentik a tartásdíjat. Ezt bíróságtól lehet kérni, de ehhez bizonyítani kell a megváltozott körülményeket.

Tisztelt .........................!

Az kérdéseire a következő választ adom:

A másolatra vonatkozóan:

• Igen, kérhetnek másolatot, ezt a Ptk. kölcsönös együttműködésre irányadó előírásai lehetővé teszik. Tértievényes levélben kérjék meg a pénzintézetet, hogy az önök által megjelölt dokumentumokból egy –egy másolati példányt (vagy szkennelt anyagot a megjelölt e-mail címre) küldjenek meg. Arra  számítsanak, hogy ezért a pénzintézet adminisztrációs díjat számíthat fel. A Hitelintézeti törvény az „Időszakos tájékoztatás” szabályai között írja elő azt, hogy 5 évre visszamenőleg köteles a hitelintézet az egyedi ügyletekről 90 napon belül adatokat szolgáltatni. Ugyan az 5 éves határidő letelt, de ez nem jelenti azt, hogy az adatszolgáltatás ne lenne kérhető.

A 2006. évi kölcsönösszegre vonatkozóan:

A szerződés az 1996. évi CXII törvény (régi hitelintézeti törvény) hatálya alá tartozik. Ezért a kérdéseket ennek a rendelkezésnek az alapján kell megválaszolni.

• Ha a kölcsönszerződést egy személy írta alá, akkor felmerülhet az alaki érvénytelenség kérdése: A törvény 47. § (1) bekezdése a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető (rt esetén) vagy két vezető állású személy (külföldi hitelintézet esetén) jogosult. (Egyébként ugyanezt a szabályt tartalmazza az új törvény 141§ -a is.)
• Ha a megállapodás nem tartalmazza a felvett összeg mértékét, akkor a szerződés egy lényeges eleme hiányzik, mely akár a szerződés létrejöttét is kétségessé teheti.
• Kivonatot köteles a hitelintézet küldeni, legalább évente egyszer. Ha ezt a szabályt megsérti a vállalkozás, ön az MNB felügyeleti eljárását (lényegében a korábbi PSZÁF felügyeleti eljárása) kérheti.

A javaslatom az, hogy elsőként ésszerű megállapodásra törekedjenek a pénzintézettel, és –hacsak az eset körülményei nem indokolják- a hosszadalmas és költséges jogvitát végső megoldásként vegyék igénybe.

Tisztelt ..................!

Nagyon örülök a kérdésének, és annak is, hogy sikerült hasznos ismereteket átadni.

A feltett kérdéseire a következő választ adom:

A megállapodás alakszerűségére vonatkozóan:  A lemondást az örökhagyóval kell megkötni, méghozzá szerződéses formában, tehát a felek pontos megnevezése, dátum, és két tanú szükséges minimálisan az érvényességhez. Ha nem szeretné, hogy az ön leszármazói örököljenek –mert tartozás terheli az örökséget- akkor erről külön kell rendelkezni. (Egyébként, ha ön a kötelesrésze fejében mond le, akkor a leszármazókra eleve ki fog terjedni a lemondás.) A megállapodás megköthető maguk között is, tehát nem érvényességi feltétel az ügyvéd/közjegyző ellenjegyzése. (Ettől függetlenül javaslom, hogy keressenek meg egy közjegyzőt, ha van rá keretük, mivel a közjegyző által készített okirat közokirat lesz, és ezért utóbb az érvényessége nem –vagy csak elhanyagolható mértékben- lesz támadható.) A díjak változóak lehetnek, tízezres nagyságrendről beszélhetünk, akár ügyvéd, akár közjegyző segítségét vesszük igénybe. Viszont, a támadhatatlanság miatt inkább a közjegyzői megoldást javaslom, ha úgy döntenek, hogy külső segítséget vesznek igénybe.

Arra az esetre, ha saját hatáskörben akarják megoldani a lemondást, csatoltan megküldöm a jogi adattár által alkalmazott iratmintát. (Ez az ellenérték fejében történő lemondást szabályozza mások javára, de meg lehet úgy is állapodni, hogy ingyenesen történik a lemondás.)

A visszautasításról: Lehet a hagyatéki tárgyalás előtt és közben is. Bárhogy meg lehet tenni a jognyilatkozatot, tehát szóban is, de semmiképpen nem javaslom! Az én gyakorlatom az, hogy írásbeli visszautasítást írok, és ajánlva, tértivevénnyel feladom, még a hagyatéki tárgyalás előtt. Ez utóbb letagadhatatlan és bizonyítja a visszautasítás egyértelmű szándékát.

Tisztelt .............!

A rögzített hanganyagok minden kétséget kizáróan a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások hatálya esnek, tehát a munkáltató adatkezelőnek minősül. Ilyenformán az adatkezeléssel érintettek –tehát a jelen esetben ti, mint munkavállalók- megkövetelhetitek a 2011. évi CXII. törvény előírásainak betartását.

Ennek megfelelően

• elengedhetetlen a hozzájárulásotok a törvény 5§ -a alapján. Feltételezem, hogy a hangrögzítő berendezés használatát nem írja elő szakágazatai jogszabály. Így viszont csak a hozzájárulás alapján kezelhető az adat.
• Az Mt 9§ (2) bek szerint a munkavállalói személyiségi jogok korlátozása esetén a munkavállalók előzetes tájékoztatása szükséges. Ezt szerencsés, ha a munkáltató írásban teszi, mivel ennek hiányában a munkavállaló letagadhatja a tájékoztatás megtörténtét. Ezt javasolt szabályzatban megtennie a munkáltatónak.
• a szabályok be nem tartása esetén a munkaügyi bíróság előtt keresettel élhetnek a kollégák.
• a hangfelvétel csak a szükséges mértékben is ideig kezelhető, a cél szerint. Tehát, ha a rögzítés célja megvalósult, a felvételt törölni kell. A 3 nap törlési idő így helytállónak tűnik. De ezt is egyértelműen szabályoznia kell a munkáltatónak, a szokáson alapuló megoldások nem jogszerűek. Ezért az adatkezelésről indokolt és szükséges külön szabályzatot készítenie a munkáltatónak.
• a 20§ rendelkezései természetesen alkalmazhatóak.

Összefoglalva, a 2011. évi CXII. törvény előírásainak való megfelelés a munkáltatótól megkövetelhető, mely kérésnek szükséges eleget tennie, ellenkező esetben a munkáltató munkajogi és közigazgatási jogkövetkezményekkel számolhat.

Tisztelt ............!

 A problémát a leírtak és a csatolt képek alapján megismerve egyértelmű a számomra, hogy a MÁV a bérbeadói kötelezettségei teljesítésével elmaradásban van. Érdemes tehát megtenni a szükséges lépéseket.

Az ügyében most általános álláspontot tudok adni: A Ptk 6: 355§ alapján a fenntartással kapcsolatos nagyobb költségeket a bérbeadó viseli. Az pedig, hogy az életveszély lehetősége is felmerül, felvetheti a bérbeadó más irányú, polgári jogon kívüli felelősségét is.

Ezért azt gondolom, hogy önök akkor járnak el helyesen, ha az elvégzendő munkákról és az azok elvégzésének hiányával okozott veszélyekről írásban, a megfelelő bizonyítékok mellékelésével értesítik a MÁV-ot. (Ajánlott, tértivevényes küldeménnyel)

Ha szeretné, hogy ennél konkrétabb lépéseket tegyünk, kérem, hogy küldje meg

 1)      Az ingatlan használatára vonatkozó okiratot (elsősorban a bérleti szerződésre gondolok)

2)      Egy meghatalmazást, a Vasutasok Szakszervezete nevére kiállítva a meghatalmazótól.

Sajnos, a tagkártya száma nem került megadásra, így a konkrét lépéseket akkor tudjuk megtenni, ha édesapja tagkártya-számát megadja, ezért kérem, hogy azt is küldje meg nekem. Tagkártya-szám hiányában nem tudunk eljárni.

 Üdvözlettel:

Balczer Balázs

VÁLASZ 2 (AZ IDŐKÖZBEN MEGKÜLDÖTT ADATOK ALAPJÁN):

Tisztelt .........................!

Előzetesen az üggyel kapcsolatosan a következő tájékoztatást adom:

A dokumentumokat átnézve egyértelmű, hogy a szülei nem bérlőként, hanem más jogviszonyban („elismert lakáshasználóként”) használják az ingatlant. Ez a kategória leginkább a Ptk. szívességi lakáshasználó –fogalomnak felelne meg, ha nem lenne díjfizetési kötelezettségük. A MÁV deklarálta, hogy a szüleit a bérlőket megillető jogok nem illetik meg, de arról nem adott számot, hogy mik azok a jogok, amiket bérlőként nem gyakorolhat a lakáshasználó.

Bekérettem a jogviszonyt szabályozó 74/94 Hf utasítást, melynek rendelkezései alapján a bérbeadó karbantartási kötelezettségei nemcsak az életveszélyt okozó és állagot veszélyeztető hibákra terjednek ki, hanem az általános karbantartási feladatokra is.

Az utasítás a lakáshasználó jogává teszi a csere igénylését is, bármilyen esetben.

A legfontosabb, amit az utasítás alapján megállapíthatok, az, hogy a lakáshasználó is bérleti díj fizetésére köteles. (Ezt a MÁV „lakáshasználati díjnak” hívja.) Ha viszont a használatért díjat fizetnek, akkor az a Ptk szerint –a jogviszony elnevezésétől függetlenül- bérleti jogviszony. És így bérlőként igenis joguk van a karbantartási feladatok elvégeztetésére.

Kérdésem, hogy fizetnek –e a szülei díjat, és ennek mekkora a mértéke? Van –e esetlegesen más megállapodás is a használatra vonatkozóan?

Meggyőződésem, hogy elsődlegesen a hibák bejelentését kell kimutatható módon megtenni.

Az álláspontom az, hogy az utasítás és a Ptk alapján az állagfenntartó munkák elvégzését a MÁV –tól követelni lehet.

A jövő hét folyamán egy felszólítást küldök a MÁV-nak az ingatlant érintő karbantartási munkákra vonatkozóan.

Üdvözlettel:

Balczer Balázs

VÁLASZ A JOGITANÁCS ÁLTAL FELTETT KÉRDÉSRE:

Tisztelt Balczer Úr!

 Igen,fizetnek a szüleim lakbért,amit idén kb. .............. ft-al emeltek fel! Így januárban egy hónapra fizetett ............. Ft-ot. Ez tartalmazza a víz,csatorna díját,a szemétszállítást (amit a lakók maguk intéznek) illetve a bérlakás díját.

Egyéb megállapodásról nem tudok.

 Üdvözlettel:

ÜGY MEGOLDÁSA:

Tisztelt Balczer Úr!

Úgy tűnik,a levél elérte célját,mert március 31-én a lakásfenntartótól kimennek megnézni a lakásokat. Ha bármi további információm lesz,természetesen jelezni fogom.

Üdvözlettel

Tisztelt ............!

A kérdést az adatvédelmi szabályok oldaláról nem szerencsés megközelítenie, mivel érdemben a tartozásának jogalapját nem érinti.  A közjegyző, a végrehajtó és az ügyvéd jogszabály alapján  jogosult az ön adatait megismerni, ezért az eljárásuk az adatvédelmi előírásoknak megfelelnek.

A javaslatom az, hogy a fizetési meghagyás alapul vételével győződjön meg arról, hogy a) mekkora volt az eredeti tartozás, b) a tartozás milyen járulékokkal terhelt (pl. kamat.) Ha az összeg egyezik az ügyvéd által közöltekkel, úgy nem érdemes jogvitát kezdeményeznie.

Tisztelt ......!

A felesége érvelhet azzal, hogy a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg a közös dolog hasznai a Ptk szerint. Kérdés továbbá, hogy önök között pontosan milyen megállapodás született a közös vagyon megosztásáról. A vagyon megosztását a törvény szerint méltányosan kell elvégezni, tehát figyelemmel kell lenni a dologra fordított kiadásokra és a vagyoni hozzájárulások mértékére is.

Fontos szempont lehet, hogy a közös vagyon megosztásánál lemondtak-e az egymással szembeni egyéb igényeikről. Amennyiben igen, úgy véleményem szerint az utólagos igénylésnek nincs alapja.

Az ön számára érvként nyitva áll a Ptk 5:22. §: „A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.” Ez annyit tesz, hogy ön, mint a jármű tulajdonosa kizárólagosan jogosult a járművel kapcsolatos visszatérítés összegére is. Álláspontom szerint, mivel az elszámolási törvény hatályba lépése a vagyonmegosztás után történt, az elszámolás a vagyonmegosztás utáni állapotnak megfelelően kell, hogy végbe menjen.

Tisztelt ............!

Az észrevételeimet az alábbiakban foglalom össze:

1)      Kérdés, hogy építési engedéllyel rendelkezik –e a tulajdonos az épület megépítésére. Feltételezhetően nem, mivel a társasházi ingatlanok közös tulajdonú részei felett a rendelkezési jogot a tulajdonosok közösen gyakorolják, az építési engedélyhez pedig a tulajdonosok döntése is kell. (Megjegyzem, az építeni kívánt épületrész esetében előfordulhat –az építmény jellegétől függően-  hogy nincs szükség engedélyre, ám az ön által vázoltak alapján úgy tűnik, hogy építési engedélyezési kötelezettség áll fenn.) Az építési hatóság az Épített környezet védelméről szóló törvény (1997. évi LXXVIII. törvény) 47§ alapján a  jogszerűtlen építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, az építmény, átalakítását, lebontását vagy az újraépítését rendelheti el. Azt gondolom, hogy az építési hatósághoz megírt –tértivevénnyel küldött- tájékoztatás esetében a hatóság vizsgálódni fog. (A 15 eFt illetékkötelezettséggel együtt járó intézkedés-kezdeményezés más jogintézmény, mint a feljelentés.)

2)      Polgári jogi vonatkozások: A szomszédja idegen földön építkezik, mivel a közös tulajdonú ingatlanok esetében a másik két lakás tulajdonosa idegennek minősül. Ezért a szomszédja ráépítést végez. A ráépítésnek rendkívül súlyos joghatása van: kötelezhető lesz a tulajdonostársa a föld megvásárlására, vagy bontásra is. Ez utóbbi lehetőség azonban akkor áll be, ha a tulajdonos rosszhiszemű volt. Rosszhiszemű a ráépítő, ha az építkezés megkezdése előtt tudta vagy a körülmények alapján tudnia kellett volna, hogy az építés a tulajdonos tulajdonjogát sérti. Ahhoz, hogy egy jogvita esetén ön bármikor kérhesse a bontást, azt javaslom, hogy ajánlott, tértivevényes levélben szólítsa fel a szomszédot a tevékenység befejezésére. Írja le, hogy közös tulajdonú ingatlanra készül építeni, mely ráépítésnek minősül, s hogy ön –amennyiben nem hagy fel az építkezéssel- birtokvédelmet fog kérni, továbbá perben fogja kötelezni a Ptk. 5:70§ - 5: 72§ alapján az építmény elbontására és a kárai megtérítésére. Mindenképpen könyvelt postai küldeményben tájékoztassa,  mivel később ez a levél bizonyítékul fog szolgálni.

3)      Javaslom, hogy kérjen a jegyzőtől birtokvédelmet, ennek 3000 Ft eljárási illetéke van. Egy formanyomtatvány-mintájának linkjét tájékoztatásul megosztom. (Előfordulhat, hogy a kérdéses önkormányzat más mintát használ, érdemes érdeklődni a hivatalban.) A jegyző is jogosult a szomszédot a jogsértő magatartástól eltiltani.

Tehát összességében három irányban indulhat el: építésügyi úton, polgári jogin, és jegyzőin. Az utóbbi kettőt haladéktalanul javaslom megindítani.