Kijelenthetjük, hogy január elsejével túljutottunk az átalakítások első, legnagyobb fázisán – kezdte tájékoztatóját a vezérigazgató. Óriási versenyfutás volt ez az időszak, de mindenki partnerként állt a megoldáshoz, így jöhettek létre a mostani cégeink. Igaz, az utolsó simítások még hiányoznak, de az első fázis sikeresen lezárult. Ez azt jelenti – magyarázta –, hogy január elsejétől, a MÁV Zrt. pályavasúti tevékenységének leválasztásával, létrejött egy önálló, viszonylag letisztult profilú része a vállalatnak, MÁV Pályaműködtetési Zrt. néven. Ide került még egy rendkívül jelentős, összetételében sokszínű ingatlanállomány is, amellyel a jövőben lesz még „némi” tennivalónk.
A jelenleg 330 munkavállalóval működő MÁV Zrt-nél maradtak többek között a legfontosabb támogatói irányítás feladatok, stratégiai irányítói tevékenységek. Ez utóbbi a minisztérium és a saját magunk által meghatározott programok kidolgozását és végrehajtását jelenti. Ide került továbbá az ingatlangazdálkodás, és egyetlen operatív tevékenyégként az Országos Havaria Központ – sorolta a vezérigazgató.
Felidézte, hogy talán legjobban mindenki a MÁV-Személyszállítási Zrt. megalakulásától félt, hiszen a MÁV-Start, a Volán és a HÉV egy cégbe történő integrációjával Magyarország legnagyobb foglakoztató jogi személye jött létre. Ez azonban még nem azt jelenteni, hogy egyúttal a területek átjárhatósága is megvalósult. Az üzleti, utas ügyintézési tevékenységek már egy kézbe kerültek, de az üzemeltetési, műszaki és karbantartási feladatok továbbra is a korábbi helyükön maradtak – mondta.
Mi legyen Záhony-Port Zrt.-vel?
Hegyi Zsolt fontosnak tartotta megemlíteni a Záhony-Port Zrt.-t, amelyet a mostani átalakítások nem érintettek, viszont a vállalat jövőjét illetően van egy piacosítási dilemma, figyelembe véve az ukrán háború hatásait. Erről jelenleg zajlik egy felülvizsgálat, de még konkrét döntés nem született.
Az FKG és a KFV Kft-t a tulajdonosi döntés értelmében, idén március 31-ig be kell zárni. Ezek a cégek létszám tekintetében már „üresek”, a munkavállalók átkerültek a MÁV-Pályaműködtetési Zrt-be. Az FKG esetében a végelszámoláshoz még vannak a korábban megkötött szerződésekből adódó kötelezettségek, amelyeket rendezni kell.
Itt tartunk most – jelentette ki a vezérigazgató. Előttünk áll még azoknak a korábbi döntéseknek a végrehajtása, amelyek egyik eklatáns példája a Magyar Vagon. Az első fázison itt is túl vagyunk, ami azt jelenti, hogy a korábbi MÁV Vagon 75 százalékát megvette a Magyar Vagon.
A II. ütem
A második ütem már arról szólna, hogy a kisműhelyi karbantartás kiszervezésével létre jönne az a végállapot, mely szerint a MÁV-Személyszállítási Zrt kezelésében – a TramTrain kivételével – nem marad a járműkarbantartáshoz szükséges műszaki kapacitás. Ez azonban rendkívül összetett és bonyolult feladat, sok nyitott kérdés van még, például a kapacitás és költséghatékonyság területén.
A HÉV integrációjáról a vezérigazgató elmondta, hogy ezt a változtatást óriási vita előzte meg, hiszen sajátos működési és infrastrukturális felépítéssel rendelkezik. A továbbiakban az az elvárás, hogy június 30-ig szét kell szedni a személyszállítási és pályaműködtetési részt, hogy egy profiltiszta állapot jöjjön létre – magyarázta.
GYSEV, az óriási erőforrás?
A másik előttünk álló nagy feladat a GYSEV-hez kapcsolódik. A GYSEV-re, mint potenciális erőforrásra tekint a magyar állam, mind a hazai személyszállításban, mind a pályaműködtetésben. A tulajdonosi elvárás tehát az, hogy a cég első körben többlet feladatot vállaljon a pályaműködtetésben, emiatt ez év végéig a Balaton part kivételével átveszi a szombathelyi területhez tartozó vonalakat. A végrehajtás módjáról részletes tárgyalások kezdődtek, mivel ez rendkívül összetett kérdés. A személyszállításban van egy komoly akadály: mivel többlet szerelvények nem állnak rendelkezésre 2027-ig, jelenleg két Vectron vontatójárművet sikerült kérni a GYSEV Cargótól, amelyek január elsejétől a Békés IC -ben közlekednek.
Az a bizonyos miniszteri tíz pont
A miniszteri tíz pont gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban is rengeteg részletet kell tisztázni, felülvizsgálni, legyen szó az utasmosdók felújításáról, az IC kocsik fedélzeti takarításáról, vagy a 20 perc feletti vonatkésések számának csökkentéséről magyarázta vendégünk.
A munkavállalókkal kapcsolatos kérdésünkre Hegyi Zsolt elmondta, hogy elsőbbséget élvez olyan szolgálati helyiségek kialakítása, ahol a nyári hőség idején a szabadban dolgozók hűsölni, télen melegedni tudnak. Erre 200 millió forint áll rendelkezésre. A helyszínek kiválasztásához a cégvezetés várja a mi javaslatainkat is. Abban is lehet előre lépés, hogy ne csak az utasmosdók, hanem a munkavállalók illemhelyeinek színvonala is elérje végre a 21. században elvárható mértéket - hangsúlyozta. A másik fontos dolog, hogy a home office kérdésében sikerült némi előrelépést tenni azáltal, hogy egy kiadott rendelkezés több pontban is megkönnyíti a korábbi szigorú szabályozást. Itt is vannak – főleg a teljesítményhez kötött bérezéssel kapcsolatban – még kidolgozásra váró részletszabályok.
Végezetül szó eset még a MÁV eszközállományában lévő ingatlanok állagmegóvásáról, jövőbeni, akár szolgálati bérlakásként történő hasznosításáról, a pályakarbantartásokra, járműbeszerzésekre szánt források várható beérkezésének idejéről, a vasúti és buszos menetrend összehangolásáról, a közlekedés biztonság javításához szükséges eszközök, anyagok biztosításáról is.
Mindezekről bővebben a Magyar Vasutasban olvashattok majd.
