Tisztelt Jogtanácsos úr!
VSZ tagkártya száma :................
Mivel korábban is fordultam Önhöz és hasznos tanácsival sokat segített, most ismét kérdezni szeretnék.
Második házasságkötésünket tervezzük a párommal.
Mindketten ,,megégettük" már magunkat és mindkét oldalon vannak nagykorú gyerekek, ezért úgy látjuk hasznosnak, hogy házassági szerződést kössünk.
Ennek leginkább az az oka, hogy ha bármelyikünk is elhalálozik, ne legyen semmiféle örökösödési és egyéb jogi
probléma a gyerekeink között.
Ezért az érdekelne, hogy milyen formai előírásoknak kell megfelelni, mi legyen magában a szerződésben?
Közjegyző, illetve ügyvéd vagy jogász feltétlenül szükséges hozzá ?
Hová kell benyújtani a házassági szerződést ?
Esetleges elhalálozás esetén,mi a törvényes öröklési rend, mi az eljárás ?
Mit tanácsol , mire figyeljünk ?
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel : ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
Tisztelt ................ Úrhölgy!
A házassági szerződés szerintem az egyik legmegfelelőbb forma a házastársak vagyoni viszonyának rendezésére.
A Ptk szerint az érvényességhez az szükséges, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Tehát vagy a közjegyzőt, vagy ügyvédet érdemes felkeresni az okiratszerkesztés végett. Ezzel az egymás közötti vagyoni viszonyaikat rendezhetik. Viszont, ha azt akarják, hogy a szerződés harmadik személlyel szemben is hatályos legyen, akkor a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába is be kell vezetni a megállapodást. Emiatt elsősorban a közjegyzőt javaslom, mivel a tapasztalatom az, hogy ők nagyobb jártassággal bírnak erről. (Illetve, a közjegyző által készített okiratok közokiratok, melyeket nem, vagy csak nagyon kis eséllyel lehet támadni.)
Mivel a törvény kifejezetten közjgyezőt/ ügyvédet említ, a jogtanácsosok ki vannak zárva az okiratszerkesztők köréből. (Még akkor is, ha pont ugyanazt a feladatot látják el, mint a jogtanácsosok.) Ettől függetlenül, természetesen, ha van megállapodásuk, akkor azt örömmel áttekintem és ha szükséges, teszek a szövegre vonatkozóan javaslatot is.)
A szerződésben elsősorban azt kell meghatározni, hogy melyik félnek mi tartozik a különvagyonába, azaz, hogy mit vitt a házasságba. Lehet rendelkezni arról is, hogy a közös szerzemények vagyoni jogai milyen arányban oszlanak meg. (pl. az életközösség során szerzett bankszámlapénz 60% -ban az öné, és 40%-ban a házastársáé.)
Az öröklés kérdésében: A törvényes öröklés rendje szerint sem lehet gond akkor, ha a különvagyon és a közös vagyon meg van osztva. Ha a leszármazók nem közös gyerekek, akkor az öröklés a saját gyerek irányába történik. (Mivel az örökhagyó leszármazója örököl első helyen az örökhagyó után.) Ami kérdés lehet, az a közös szerzemény, tehát az, ami közös vagyoni elem. Azt a vagyont, amit önök közös vagyonná minősítenek, a leszármazók fognak megörökölni, ellenkező kikötés hiányában egyenlő arányban.
Ha további kérdése van, keressen nyugodtan!