Tisztelt dr. Balczer Balázs jogtanácsos úr!
Szeretnék egy újabb kérdést feltenni Önnek:
munkám során havi rendszerességgel előfordul, hogy éjszakai műszak után (dolgozok: 19:00-07:15-ig) visszarendelnek éjszakára (szintén: 19:00-07:15-ig)
Kérdésem, hogy szabályos-e így, mert nagyon elfáraszt, hogy hazaérve éppen 9 órám van otthon, amiből jó ha 8 órát alvással tudok tölteni
tagkártyám száma:
Köszönettel:
A kérdésére a következő választ adom:
A napi pihenőidő mértéke valóban 11 óra főszabály szerint, mely 8 órára csökkenthető, ha kolléga osztott munkaidőben/ megszakítás nélküli munkarendben /a több műszakos munkarendben / idényjellegűt tevékenység keretében, vagy készenléti jellegű munkakörben dolgozik.
A jogkérdés kettős:
- az első kérdés az, hogy az utazási idő pihenőidőnek minősül-e,
- a második, hogy az Mt egyéb előírásainak megfelel –e a munkáltató gyakorlata.
Az első kérdésre a válasz az,hogy igen, sajnos a törvény a mellett foglal állást, hogy az utazási idő is pihenőidőnek tekintendő. Az Mt ugyanis a munka befejezésétől számítja a pihenőidőt, és nincs tekintettel az utazás hosszára.
A második kérdésre vonatkozóan viszont a válasz nem egyértelmű: az Mt 97§ szerint a munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére tekintettel osztja be a munkaidőt. Tehát, ha a munkaidő konkrét beosztásáról bizonyítható, hogy az nem egészséges és biztonságos, úgy a munkáltató eljárása nem felel meg az Mt szabályainak.
Összefoglalva: Ha az ön munkaköre nem készenléti jellegű (vagy a 104§ (2) szerinti) , akkor önt 11 óra pihenőidő illeti meg. A 11 órának a munka vége és a másnapi munkakezdés között kell meglennie, tehát az utazási idő is beszámít a pihenőidőbe.
Ha ön megkapja a 11 (vagy 8) óra napi pihenőidőt, akkor a munkáltató szabályosan járt el, ebben az esetben az eljárást azon a jogcímen lehet támadni, hogy nem felel meg a munkaidő beosztása az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásoknak.