Lázár János, az ÉKM -et vezető miniszter által bejelentett hőségpénz továbbra is nagy hullámokat vet a munkavállalók körében.
Szomorúan láttuk, hogy a megosztó rendelkezés sok kollégánknál elérte a kívánt eredményt, és sorra jelennek meg olyan kommentek, amelyek nem értik, miért is járna az irodai dolgozóknak - szélesebb értelemben a szellemi munkakörbe sorolt foglalkozatottaknak, a kimaradt gazdasági társaságokhoz tartozóknak - is a „hőségpénznek” nevezett jutalom.
Ezért ismét el kell mondanunk, bár többször megtettük már más-más formában, hogy a vasút egy összetett szervezet, ahol az egyes munkafolyamatok egymásra épülnek, és egyik sincs meg a másik nélkül, ahogy egy óraszerkezetben sincs felesleges fogaskerék, tűnjön az bármilyen aprónak is a többihez képest.
Gondoljunk bele mindannyian:
Ha nem lenne irodai dolgozó, ki számfejtené a kifizetést, intézné az utalást, hogy az ígért határidőre mindenki megkapja a SZÉP kártyájára a beígért összeget? Ki végezné az adminisztrációs háttérmunkát? És igen, sokuk egyáltalán nem ült klimatizált irodában, hanem 35 fokos helységekben, otthonról hozott ventilátorral próbálta elviselhetőbbé tenni a hőséget… És arról mit gondolsz, hogy volt olyan „irodista”, aki Neked pakolta az ásványvizet, hogy legyen mit magaddal vinned szolgálatba? És a sofőr, rakodó, aki kiszállította a palackos vizet a telephelyekre a kánikula idején is, ők nem számítanának?
Hiába van frontvonalban egy dieseles mozdonyvezető, ha nincs, aki a mozdonyt megtankolja, kitakarítsa, lemossa a szélvédőjét…
Hiába volt kitéve a hőségnek a jegyvizsgáló, de a vonatkésések és járatkimaradások miatt feldühödött utasok végül a pénztárosoknál követelték a kártérítést!
Nem érdemel szolidaritást az a dolgozó, aki védőöltözetben, lángvágóval a kezében azért küszködik, hogy legyen működőképes jármű, legyen biztosítva alkatrész?
Esetleg az a darukezelő ne kapjon semmit, aki árut rakodik egy vagonba, hogy biztosítva legyen az áruszállítás?
Tegyük hozzá, hogy szó sincs arról, hogy szakszervezetünk azt képviselné, hogy bárkinek, aki most jogosult lett, annak csökkentsék a juttatását, csak azt szeretnénk, hogy mindenki részesülhessen ebből az összegből!
Gondoljátok mindezeket végig, ne hagyjuk, hogy a saját magunk nélkülözhetetlenségébe vetett önhittség verjen éket közénk! Ha nem állunk ki másokért ma, holnap mellettünk se fog kiállni senki… Nem újkeletű tanúság ez, nem árt most is szem előtt tartani!