Az álláskeresők részéről a létbiztonság, a bérezés mellet egyre jobban felértékelődik a munkabiztonság, az egészséget garantáló munkakörülmények igénye. Fenti viszonyok között csak azok a vállalkozások tudnak talpon maradni, akik képesek ezt megérteni, és a szervezet törekvéseit, teljesítménycéljait összhangba tudják hozni a munkavállalók elvárásaival, egyéni elképzeléseivel. Ezáltal méltányos és korrekt viszonyokat alakítanak ki, egészséges munkahelyeket hoznak létre, melyek garantálják a munkavállalók biztonságát, egészségének védelmét.
A fejlett munkabiztonsági szemlélet kialakítása – a munkaerő megtartásán túl, nagy jelentőséggel bír a munkahelyek minőségének fejlesztésében, a munkakörülmények javításában, termelékenység növelésében, a versenyképesség fokozásában.
E munkában jelentős szerepet vállaltak a szakszervezetek. Elvitathatatlan, azokon a munkahelyeken, ahol hatékonyan és eredményesen működnek az érdekképviseletek, kevesebb munkabaleset következik be, és a munkabiztonság és egészségvédelem terén is jobb eredményeket tudnak felmutatni. Fenti téziseket az Európai Szakszervezeti Intézet által készített tanulmányok is igazolják!
Sajnos az elmúlt évek társadalmi és gazdasági környezetében bekövetkezett változások a szakszervezetek munkavédelemmel kapcsolatos érdekérvényesítő képességét is akadályozták.
2012 után a szakszervezetek tiltakozása ellenére hozott kormányzati intézkedések megnyirbálták a kollektív szakszervezeti jogokat (eltörölve munkavédelmi ellenőrzési jogosultságukat, megszüntetve kifogásolási lehetőségüket), átalakították a munkavédelem hatósági felügyeleti rendszerét, eltörölték a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, a napi munkaidő kógens szabályozást kapott. Ezek az elhibázott intézkedések negatívan befolyásolták a hazai munkavédelem helyzetét, a baleset megelőzés színvonalát. A romló tendenciák a baleseti statisztikákból pontosan kiolvashatók.
A számok egyértelműek – a munkabalesetek száma minden éven tovább és tovább nő. A halálos munkabalesetek kis mértékben ugyan, de csökkentek. Számuk továbbra is elfogadhatatlanul magas!
A Magyar Szakszervezeti Szövetség részéről nem tudjuk elfogadni és rettentő módon leegyszerűsítőnek tartjuk a kormányzat azon érvelését, hogy 2013-tól emelkedő baleseti számok mögött csak a foglalkoztatottság növekedése és a feldolgozóipar bővülése áll. Ez a sommás megállapítás elfedi a sok összetevős és mélyebb vizsgálatot igénylő problémakört.
Nyilván felfedezhetők ok-okozati összefüggések a munkavállalók létszáma és a balesetek számadatai között. Sokkal valószínűbb azonban, hogy munkabalesetek bekövetkezését leginkább a munkáltatók és munkavállalók felelőtlen, jogszabályokat nem követő, munkavédelmi normákat megszegő magatartása okozza. Ez a felelőtlenség független a munkavállalói létszámadatoktól.
Ezt támasztják alá a munkavédelmi ellenőrzésekről szóló jelentések is. 2018-ban az ellenőrzött munkáltatók 72,8 %-nál tártak fel a felügyelők valamilyen munkavédelmi normasértést. Rettentően magas arány!
A legrosszabb helyzet a KKV szektorban tapasztalható. A gyenge anyagi helyzetben lévő kisvállalkozások esetében – ahol nincs, vagy csak korlátozottan van jelen a munkavállalók szakszervezeti képviselete – a munkáltatók gyakran ellenérdekeltek a munkavédelmi célú ráfordítások növelésében, a munkakörülmények javításában. Ennek egyenes következménye az ilyen vállalati kultúrában amúgy sem magas fokú munkavédelmi tudatosság leértékelődése, a munkavédelmi helyzet folyamatos romlása.
Megfigyelhető, hogy a munkabalesetek száma majd négyszeres, míg a halálos munkabalesetek száma harmincnyolcszoros nagyságrendű eltéréseket mutat a KKV-k „javára”! Nem lehet véletlen!
Úgy gondoljuk, a romló munkabaleseti helyzet másik fő oka a munkavédelmi ellenőrzések (munkáltatók, hatóság) alacsony hatékonysága, a bírságoknak nincs elrettentő ereje.
A munkavédelmi helyzet javításában kiemelt szerepe van a munkavédelmi hatóságnak, amelynek szakemberei elismerésre méltó munkát végeznek, egyre szűkülő keretek között. A gyakorlat bizonyítja, hogy a szétszabdalt irányítási rendszer, a gyakori átalakítások, a folyamatos létszámcsökkentés negatívan befolyásolták a hatósági munka és ellenőrzések hatékonyságát. Ezek következtében a munkavédelmi ellenőrök minden évben egyre kevesebb munkáltatóhoz jutnak el. Jelenlegi létszámuk mellett egy emberöltő sem elég ahhoz, hogy minden vállalkozást munkavédelmi ellenőrzés alá vonjanak.
Alig hihető, hogy valós képet mutat a munkavédelmi hatósághoz az elmúlt időszakban bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíció gyanús esetek száma is. A valóság ennél sokkal „elrettentőbb” lehet – a magyar lakosság egészségi állapota is ezt tükrözi.
A foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése nem megfelelő. A bejelentés elmaradásában a munkáltató, a munkáltatótól közvetlen anyagilag is függő foglakozás-egészségügyi szolgálat és a munkavállaló ellenérdekeltsége is markánsan megmutatkozik.
Szakszervezeti Szövetségünk elfogadhatatlannak tartja, hogy a foglalkoztatottak csak mintegy fele (2 286 487 fő) részesült foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásban; a közel 1 900 000 regisztrált vállalkozásokból csak 85 ezer gazdasági egység volt ellátott.
Jól látható, hogy a társadalmi viszonyok megváltoztak, átalakult a jogszabályi környezet – romlott a munkabiztonsági helyzet színvonala, ezért a szakszervezeteknek is stratégiát kellet változtatniuk.
Új stratégiánkban kiemelkedő szerepet kapnak a munkavédelmi képviselők! Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez fűződő munkavállalói jogok kollektív képviselete napjainkban központi jelentőséggel bír. Meggyőződésünk, hogy ebben a kedvezőtlen társadalmi környezetben pozitív eredményeket csak a munkavállalók fokozottabb részvételén keresztül lehetséges elérni. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a munkavédelmi képviselő választásokat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség a munkavédelemi képviselők tevékenységében látja a lehetőséget arra, hogy kulcsszerepet töltsenek be a biztonságos munkahelyek megteremtésében, a munkavállalók egészségének javításában. Fontos feladatunknak tekintjük a munkavédelmi érdekképviselet működésének megerősítését, támogatását.
De a szakszervezetek sem ülhetnek karba tett kezekkel! Fontos, hogy a munkavédelmi érdekegyeztetés szereplői teljes elkötelezettséggel tegyenek meg minden tőlük telhetőt a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javításáért, a munkavállalók egészségével kapcsolatos egyenlőtlenségek visszaszorításáért.
Szükség van a munkabalesetek visszaszorítására, halálos balesetek számának minimalizálására!
Növelni kell a munkavédelmi képviselők számát, át kell gondolni és ki kell szélesíteni a munkavédelmi képviselők Munkavédelmi Törvényben biztosított jogosultságait!
Növelni kell az ellenőrző hatóság létszámát – a hatékony működéshez a jelenlegi négyszeresére kell emelni az ellenőrök számát és javítani kell működésük tárgyi feltételeit! Átláthatóvá kell tenni az ellenőrző hatóság munkáját. A szakszervezeteknek érdemi szerepet kell kapniuk a munkaügyi ellenőrzések során!
Ismételten biztosítani kell a szakszervezetek munkavédelmi ellenőrzési jogát! A megelőzés leghatékonyabb módja az együttműködésre épülő munkavédelem!
Kondor Norbert
A Magyar Szakszervezeti Szövetség munkavédelmi bizottságának az elnöke
forrás: mtm-hungaria.hu