Az európai vasúthálózat-üzemeltető, illetve vasúti áru- és utasszállító vállalatokat képviselő Európai Vasúttársaságok és Infrastruktúra-üzemeltetők Közösségének (Community of European Railway and Infrastructure Companies – CER) adatai szerint a vasút energiahatékonysága mintegy hatszorosa a közúti közlekedésének. 2017-ben az uniós közlekedési szektor energiafogyasztásának mindössze 2 százaléka volt a vasúthoz köthető, míg az áruszállítások 17 százalékát, az utasforgalomnak pedig 8 százalékát e közlekedési mód bonyolította le.
Európában a vasút számít az egyik leginkább klímabarát motorizált közlekedési módnak. Egy utaskilométerre a vasút esetében 28 gramm szén-dioxid jut, személyautóknál ez a szám 102, repülésnél pedig 244. Továbbá, egy tonnányi áru vasúton mozgatása egy kilométeren át 16 grammnyi üvegházhatású gázt generál, szemben a folyami árufuvarozás esetében mérhető 51, valamint a közúti szállítás esetében jelentkező 140 grammal.
Másfél évtizeddel a szabályozás előtt járva
2018 júniusában az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament is elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint a közúti, valamint vasúti járművek által használt üzemanyagok 14 százaléka megújuló forrásból kell, hogy származzon 2030-ra. Ezt az elvárást a vasúti ágazat már a korlátozás elfogadása előtt teljesítette, a CER adatai ugyanis azt mutatják, hogy a megújulók aránya a szektor energiahasználatában már 2015-ben 20,7 százalék volt.
Az EU az autógyártók és a teherautó-gyártók számára is szén-dioxid-kibocsátási célértékeket határozott meg, melyek teljesítése sokukat komoly kihívás elé állítja. A vonatokat készítő vállalatokra egyelőre nem vonatkoznak hasonló korlátozások, ugyanakkor a CER tagszervezetei önkéntes vállalást tettek, miszerint emissziójukat az 1990-es értékhez viszonyítva 2030-ra 30 százalékkal redukálják.
Új intézkedések a vasút népszerűsítéséért
Az EU jelenleg nem rendelkezik külön a vasutat támogató programmal, de ez nem azt jelenti, hogy az ágazat nem élvez semmilyen támogatást. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében például az unió 2014 és 2020 között 30,6 milliárd eurót szán az európai integrációt segítő, környezetbarát közlekedés fejlesztésére, mely összegből nagy arányban részesül a vasút is. A támogatott projektek között szerepel például elektromos mozdonyok beszerzése, a vasútvonalak villamosítása vagy felújítása is. A program, új költségvetéssel 2021 és 2027 között is folytatódni fog.
Ezenkívül, az Európai Bizottság idén javaslatot tett arra, hogy 2021 a vasút éve legyen. A tervezet szerint rendezvényekkel és kampányokkal népszerűsítenék a vonatok használatát. A javaslat összhangban van az Európai Zöld Megállapodás céljaival, melyek szerint 2050-re a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását 90 százalékkal szükséges csökkenteni. A klímasemlegesség elérését segítené, ha minél többen választanák a vasutat a szennyezőbb módok helyett, illetve ha a közúti áruforgalom egy jelentős része átkerülne a vasútra. Az utóbbira vonatkozó intézkedésekre a Bizottság 2021-ig konkrét javaslatokat is ki fog dolgozni.
Válsághelyzetben is bizonyított az ágazat
A vasúti teherszállítás a koronavírus-járvány idején is zavartalanul folyhatott. Ahogy az az autopro.hu oldalán is olvasható volt, a teherautók határátlépését ellenőrzések, illetőleg azok miatt kialakult torlódások nehezítették, a tehervonatok viszont szabadon közlekedhettek.
A vasút tehát a közúti fuvarozásnál ellenállóbb lehet a mostanihoz hasonló válsághelyzetekben. A CER, valamint az Európai Vasútipari Unió (The Association of the European Rail Industry – UNIFE) áprilisban közös levélben hívta fel az Európai Bizottság figyelmét a szektor járvány során nyújtott teljesítményére és abból következő jelentőségére. Kiemelték, hogy az ágazat nagy mennyiségű áru nemzetközi szállítását biztosította minimális munkaerő-szükséglet mellett. Egyúttal a vasút környezetkímélőségére is felhívták a figyelmet, erre alapozva pedig arra kérték az uniót, hogy bővítse azoknak a programoknak a pénzügyi keretét, melyekből a szektor is részesül.