2022. 10. 17. 12:37

Mi a helyzet a szolgálati lakások fűtésével?

Október 15-én elindult a fűtési szezon. Nyakunkon a „18 fokos szabály”. De mi a helyzet a MÁV Zrt. bérlőkijelölési joggal érintett – leánykori nevén szolgálati lakásként ismert - ingatlanok fűtésével?

Ismert, hogy a 353/2022. (IX.19.) Kormányrendelet, illetve az ezt a MÁV Zrt. konszolidációs körébe tartozó leányvállalatoknál továbbszabályozó 32782/2022/MAV sz. rendelet szerint: „Az intézmény helyiségeiben, tereiben a fűtés útján biztosított léghőmérséklet … a 18 Celsius-fokot nem haladhatja meg”. Az idézet a 2022. szeptemberben kiadott elnök-vezérigazgatói rendelkezésben olvasható.

Azonban egyik rendelet sem szabályozza a lakóingatlanként használt lakásokra vonatkozó előírt léghőmérsékletet, amelyet szakértők általánosan 21-22 Celsius fokban határoznak meg.

A fent idézett rendelkezéssel kapcsolatban a Vasutasok Szakszervezete az alábbi kérdésekre várja a munkáltató válaszát:

  • Történt-e a rendelkezés kiadását megelőzően felmérés arra vonatkozóan, hogy a bevezetendő intézkedés milyen hatással lesz a jelenleg egyközpontos fűtési rendszerrel rendelkező szolgálati lakások estében? (Gondolunk itt arra, amikor pl. a forgalmi szolgálati helység egy fűtési körön van a közelében lévő szolgálati lakással)?
  • Adottak-e a technikai lehetőségek, az érintett lakások megfelelő léghőmérsékletre való felfűtésére, illetve a lakásokban való egyedi hőmérséklet szabályozásra (ez utóbbi energiatakarékossági szempontból is fontos)?
  • Mit tud tenni a munkáltató (bérbeadó) annak érdekében, hogy a lakásokra általában előírt hőmérséklet tartható legyen az október 15.-től induló fűtési szezonban?
  • Rendelkezésre áll-e a pénzügyi, humán erőforrás az estlegesen szükségessé váló techn(ikai)ológiai megoldások kivitelezéséhez?
  • Rendelkezik-e a bérbeadó olyan információkkal, amely befolyásolhatja a kiegészítő fűtés egyes lakáscélú ingatlanokban való igénybevételét (villamos hálózat teherbírás, kémény állapot stb.)?
  • Amennyiben a lakásokban esetlegesen nem biztosítható az elvárt léghőmérséklet, megvalósíthatónak tartja-e bérbeadó a kiegészítő fűtés(ek) alkalmazhatóságát? Kinek kell megfizetnie az ezzel kapcsolatosan felmerülő többlet költségeket (áram, tűzifa, esetleg szén)?
  • A bérbeadó emelt áron számlázza-e tovább a lakás bérlője felé a távhő szolgáltatás díját? Ezt a kérdésünket azért is tartjuk indokoltnak, mert a jelenlegi állami (önkörmányzati) tulajdonú lakossági távhőszolgáltatás díja nem emelkedhet a gáz árának emelkedésére való hivatkozással. Ez a hődíj egyébként már a MÁV-os távhővel ellátott lakások tekintetében idén egyszer már tudomásunk szerint kb. 90%-al megemelkedett.

Szakszervezetünk álláspontja, hogy a pályázatok útján meghirdetett, megnyert lakások bérlői a pályáztatás során több esetben is a bérbeadó által kiírt bérleti díjnál többet, illetve az aktuális rezsidíjakat is fizetve joggal elvárhatják, hogy bérleményükben az elvárt hőmérséklet megfelelő legyen, hiszen többen kisgyermekkel, esetlegesen beteg hozzátartozóikat gondozva élnek egy fedél alatt ezen lakásokban.

Az oldal cookie-kat használ, hogy minél több hasznos funkciót biztosítson a látogatóknak.