A szakszervezetek ezen alapjogok kötelező érvényűsége mellett foglalnak állást. A bizottsági közleményben központi helyen az Európai Munkaügyi Hatóságra vonatkozó javaslat, valamint az a kezdeményezés áll, hogy minden munkavállaló és önálló vállalkozó garantáltan hozzáférhessen a szociális védelemhez. A szociális jogok európai pillére megvalósításának nyomon követését szorosan kapcsolja a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréhez.
A közlemény szerint az Európai Munkaügyi Hatóság célja, hogy elősegítse a magánszemélyek és a vállalkozások számára a szabad mozgás kínálta lehetőségek maximális kiaknázását, a nemzeti közigazgatási szervek számára pedig a méltányos munkaerő-mobilitás biztosítását.
A Hatóság célkitűzése hármas:
Tájékoztatást nyújt az álláslehetőségekről, szakmai gyakorlati lehetőségekről, mobilitási programokról, toborzási eljárásokról és képzésekről magánszemélyek és a vállalkozások részére, valamint információt szolgáltat a más tagállamban történő letelepedéssel, munkavégzéssel, illetve működéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.
Támogatja a nemzeti hatóságok közötti, határokon átnyúló esetekben folytatott együttműködést, segítve a mobilitást garantáló és szabályozó uniós szabályok egyszerű és eredményes betartását. Jelenleg sok uniós jogszabály szabályozza a munkavállalók szabad mozgását, és többük módosítása és korszerűsítése van folyamatban (az Unión belüli szociális biztonsági rendszerek koordinálása; a kiküldetési irányelv). Az európai bizottság célja az, hogy ezek a szabályok igazságosabbak és célravezetők legyenek, és azokat valamennyi gazdasági ágazatban működőképesen lehessen alkalmazni, méltányosan, egyszerűen és hatékonyan érvényesítve. Az új hatóság feladata, hogy segítse az információcsere javítását, támogatva a nemzeti hatóságok kapacitásbővítését, segítve az összehangolt, illetve közös ellenőrzések lebonyolítását. Mindezzel a bizalom, a napi szintű együttműködés erősítését, valamint a visszaélések, csalások visszaszorítását kívánják célozni.
Az Európai Munkaügyi Hatóság keretében fontos szerepet kap a mediációs szolgáltatás biztosítása, elősegítve a határokon átnyúló viták megoldását (pl. vállalatok több tagállamot érintő átalakítása esetében).
Az Európai Munkaügyi Hatóság új, decentralizált uniós ügynökségként jön létre, és az uniós jogalkotási folyamat lezárultát követően, várhatóan 2019-ben kezdi meg működését. A Hatóság felállításának és azt követően mielőbbi működőképességének elősegítése céljából a Bizottság a kulcsfontosságú érdekelt felek képviselőit tömörítő tanácsadó csoportot is létrehoz, melynek az lesz a feladata, hogy megvizsgálja a Hatóság jövőbeli működésének gyakorlati kérdéseit.
Az Európai Munkaügyi Hatósággal kapcsolatos bizottsági közlemény a szakszervezetek számára sikernek mondható; a szakszervezeti javaslatok jó része beépült, s alapvetően jó irányba történt lépésnek értékelhető. Az új hatóság fontos eszköz lehet a határokon átívelő munkavállalás során a dolgozók védelmében, a foglalkoztatáshoz, szociális ellátásokhoz kapcsolódó jogok érvényesítésben, valamint a visszaélések visszaszorításában.
A szakszervezeti oldal elengedhetetlennek tartja, hogy a hatóság irányításában a szociális partnerek megfelelő súllyal vehessenek részt, elutasítva a nominális jelenlét lehetőségét.
A szociális védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos ajánlás arra ad reményt, hogy minden munkavállaló, függetlenül foglalkoztatási státuszától, munkaszerződése típusától megfelelő védelmet kap.