Határozottan romlik a munkavédelmi helyzet Magyarországon, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkavédelmi főosztálya legfrissebb tájékoztatója a munkabalesetek és a munkavédelmi ellenőrzések alakulásáról – írta a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak közelgő – április 28. – emléknapja alkalmára időzített közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
A MASZSZ szerint ebből a tájékoztatóból egyértelműen kiderül, hogy két év stagnálás után tavaly 2018-hoz képest jelentősen nőtt, 23 ezer 738-ról 24 ezer 55-re emelkedett a munkahelyi balesetek száma, néggyel többen, 83-an haltak meg munkavégzés közben, csonkulást pedig 244-en szenvedtek el. Az ellenőrzések alakulásáról szóló jelentésből az is kiolvasható, hogy a tavalyi munkavédelmi ellenőrzések során a munkáltatók 74 százalékánál találtak hiányosságokat, míg 2018-ban ez az arány 72,8 százalék volt. Akkor, vagyis két évvel ezelőtt 14 ezer 298 munkáltatót ellenőriztek, tavaly viszont csak 12 ezer 784-et.
Ez egyértelműen azt is jelenti, hogy kevés a munkavédelmi ellenőr – magyarázza Kondor Norbert. A Vasutasok Szakszervezete munkavédelmi szakértője, a MASZSZ munkavédelmi bizottságának elnöke, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának tagja rámutatott: az ilyen magas, 74 százalékos szabálysértési mutató nemcsak arról árulkodik, hogy kevés a munkavédelmi felügyelő, hanem az állam felelősségéről, a munkáltatók és munkavállalók együttműködésének a hiányáról és az egész társadalom munkavédelmi tudatosságának a gyenge állapotáról is. Ez a helyzet egyszerűen tarthatatlan és elfogadhatatlan, mint ahogyan a minisztériumi magyarázat is, miszerint a balesetek számának növekedése mögött elsősorban a foglalkoztatás, a feldolgozóipar bővülése áll. Ezt az érvelést nem fogadjuk el – jelentette ki a szakértő.
Kezdődjön vizsgálat!
A Magyar Szakszervezeti Szövetség a munkavállalók egészsége érdekében elvárja, hogy mindenre kiterjedő munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi vizsgálat kezdődjön, pontosan tárják fel, mi az oka az egyre több balesetnek, ebből a szakértők vonják le a megfelelő tanulságokat, s tegyék meg a szükséges intézkedéseket – közölte Kondor Norbert.
A szakértő emlékeztetett: az elmúlt években a szakszervezetek tiltakozásai ellenére hozott kormányzati intézkedések – megnyirbált kollektív szakszervezeti jogok, a munkavédelem hatósági felügyeleti rendszer átalakítása, a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségének eltörlése – negatívan befolyásolták a hazai munkavédelem helyzetét, a balesetmegelőzés színvonalát. Évről évre csökkent a munkavédelmi ellenőrzések és ellenőrök száma, ennek következtében pedig a hatékonyság is. Szinte kódolt volt a rendszerben a visszaesés – jelentette ki Kondor. Csakhogy itt nem csupán egy rendszer jó vagy rossz működése, hanem emberek egészsége, élete a tét – figyelmeztet a szakértő. Tavaly 83 munkavállaló vesztette életét tragikus körülmények között, s kétszáznál többen szenvedtek súlyos sérülést, zömében a munkavédelmi szabályok elmulasztása miatt. Akár azért, mert maga a szerencsétlenül járt munkavállaló hagyta figyelmen kívül az előírásokat és nem használta a munkavédelmi eszközöket, védelmi berendezéseket – egyébként ennek betartatása is a munkáltató felelőssége –, akár azért, mert nem is volt mit használni.
A szakértő szerint a legrosszabb a helyzet a kkv szektorban. A gyenge anyagi háttérrel működő kisvállalkozásoknál, ahol nincs, vagy csak korlátozottan van szakszervezet, a munkáltatók gyakran ellenérdekeltek a munkavédelmi ráfordítások növelésében, a munkakörülmények javításában. Ennek egyenes következménye a tudatosság és a munkabiztonsági helyzet romlása – magyarázza.
Írtak az államtitkárnak
Az Országos Munkavédelmi Bizottság szakszervezeti munkavédelmi tisztségviselőkből és szakértőkből álló munkavállalói oldala a helyzethez fűzött véleményében hívta fel az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának, Bodó Sándornak a figyelmét a hiányosságokra, s felajánlotta az együttműködést, a tapasztalatok megosztását és a további lépések egyeztetését. Ilyenfajta együttműködésre azonban eddig nem tartottak igényt a döntéshozók, sőt a napokban elküldött jobbító javaslatokat is szinte támadásnak veszik – magyarázza Kondor. Pedig a munkavédelmi irányításban működő szervezetek összehangolt munkájával, az esetek szakszerű kiértékelésével és hozzáértő intézkedésekkel jelentősen csökkenteni lehetne a baleseteket. Vagyis hosszú, következetes munkával, nagy szakmai hozzáértéssel vissza kell állítani a munkavédelem presztízsét, ami elsősorban állami feladat és felelősség.