Ameddig a szem ellátott, mindenhol szakszervezeti zászlók lengtek a magasban a budapesti Jászai Mari téren december 8-án. A szűk kis helyen legalább tízezer embert gyűlt össze a szakszervezetek hívására, hogy követeljék a kormánytól: vonja vissza a rabszolgatörvény – 400 óra túlmunka, 3 éves munkaidőkeret végén elszámolva – elfogadására tett javaslatot. A tüntető tömeg hatalmas hangzavarral, de fegyelmezett sorokban vonult az Alkotmány utca és a rendőrök által lezárt Kossuth Lajos tér sarkán felállított színpadhoz. A VSZ a törvényjavaslat hírére az elsők között tiltakozott annak tartalma ellen, ezért teljesen természetes volt, hogy az egyik legnépesebb tüntetőtábort mi adtuk a tömegben. A VSZ tiltakozik a kizsákmányolásnak akár csak a gondolata ellen is. Azt meg aztán végképp elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány törvényben garantálja a tőkéseknek, halálra dolgoztathatják a magyar munkavállalókat.
A szakszervezetek a munkakörülmények javítását, ezért a munka törvénykönyve tervezett módosításának azonnali visszavonását követelik - mondta az elsőként a színpadra lépő Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.
A szakszervezeti vezető szerint az országban egy furcsa autoriter kapitalizmus alakult ki, ami elveszi a dolgozók "megtakarításait, jogait, hovatovább az életüket is". Ezt azonban a szakszervezet nem hagyja – jelentette ki Kordás László a tüntetőknek.
„Titkos háttéralkut kötöttek a tőkével, titkos háttéralkut kötöttek a mi bőrünkre. Rólunk, de nélkülünk tárgyaltak, és hozták meg a rabszolgatörvényről szóló döntést”– hangsúlyozta.
Kordás hozzátette: a harc során az a cél, hogy – azonnali hatállyal vonják vissza a rabszolgatörvényt, – minimum két számjegyű béremelés legyen 2019 januárjától, – és adják vissza a cafetéria megszüntetett elemeit. Hangsúlyozta, hogy hétfőtől országos útlezárásokat szerveznek, és azt kérte: minél többen vegyenek részt ezen.
„Nincs tovább, ezt a törvényt nem engedjük alkalmazni, ez a törvény nem működhet. Ha kell, gyárról gyárra fogunk megharcolni az igazunkért”.
Szilágyi József, a Liga Szakszervezetek társelnöke a 36 hónapos munkaidőkeretről és a maximális 400 óra túlmunkáról elmondta: álláspontjuk szerint még törvénnyel sem lehet eltérni az Európai Unió munkajogi irányelvétől, nem lehet szó semmilyen önként vállalt túlmunkáról.
Eörsi Nóra a Hallgatói Szakszervezet képviseletében azt mondta, ugyan a felsőoktatás ügye őket jobban érinti, de kiállnak a tervezett törvénymódosítás ellen.
Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy az állami hivatalokban dolgozók új jogállásról szóló törvény is arról szól, hogy dolgozzanak többet ugyanannyi pénzért. Hozzátette: az országban általános probléma a munkaerőhiány, de mindkét törvény a munkaidő és a túlórák növelésével akarja ezt a problémát kezelni, de ez nem jó megoldás.
Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke úgy fogalmazott: az országgyűlési képviselőket nem érdekli a család még a Családok évében sem, úgy gondolják, hogy 400 túlóra még belefér és elég három év után kifizetni azt.
"A magyar szakszervezet cselekvő ereje most pedig az, hogy minden egyes munkahelyen egyenként állunk ellen" - jelentette ki Székely.
AZ eseményen készült fényképek megtalálhatóak honlapunk galériájában.
A munka törvénykönyvének átalakítási terveit több nemzetközi szervezet és külföldi szakszervezet is elitélte.
A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) 4. kongresszusa, amely december 2-7. között ülésezett – és ahol a Vasutasok Szakszervezete is képviseltette magát – rendkívüli határozatban tiltakozott a tervezett intézkedés ellen.
E szerint a versenyképesség javítását nem szabad a munkavállalók helyzetének lerontására és jogaik visszavágására alapozni – sem Magyarországon, sem az Európai Unió, vagy a világ más országaiban.
163 ország és terület 331 szervezetbe tömörült 207 millió dolgozója nevében az ITUC ellenzi a kormányzó FIDESZ által beterjesztett módosító javaslatot, mely 400 órára kívánja emelni a túlmunka éves keretét és a munkaidő keretet 12-ről 36 hónapra növelné. Ezzel akár három évre is kitolódhat a túlmunka kifizetése.
Az ITUC 4. kongresszusának küldöttjei támogatják a magyar dolgozók tiltakozását, a december 8-i utcára vonulásokat és sürgetik a magyar kormányt, hogy vonja vissza a törvénytervezetet, mert az aláássa a nemzeti közös gyakorlatot és megsérti az EU munkaidő irányelvének normáit.