Fellendülőben a vasúti személyszállítás Európában: az Eurostat adatai szerint az évtized közepétől évről évre szignifikánsan emelkedik a vasúthasználat. A kötött pályás nemzetközi utazásokra Magyarországon is nő az igény. A MÁV igyekszik meglovagolni a trendet: vasúti személyszállítással foglalkozó leányvállalata, a MÁV Start a közelmúltban jelentette be, hogy a szlovákiai Wagon Service Traveltől közbeszerzési eljárásban 3 milliárd forintért vásárol 22 használt, légkondicionált fekvőhelyes és hálókocsit, amivel nemzetközi járatainak szolgáltatási színvonalát igyekszik javítani. Az új kocsikkal részben a meglévő járatok kapacitását növelik, részben új vonatok indítását tervezik. Az év végén érkező kocsikat használják majd az Erdélybe tartó Corona éjszakai járathoz, de a V4 országokba és tengerparti célpontokra is közlekedhetnek majd. A beruházás nagyságrendjét leginkább azon lehet lemérni, hogy a MÁV Start jelenleg 33 fekvőhelyes és hálókocsit üzemeltet, és közülük csupán 15 légkondicionált.
A MÁV közleménye azzal indokolja a beszerzést, hogy az éjszakai járatok iránti kereslet stabilan növekszik, mivel praktikus és környezetkímélő utazási lehetőséget kínálnak például Zürichbe vagy Berlinbe. A járatok előnye, hogy az utasok reggel pihenten érkeznek a városok központi pályaudvaraira egy alvással töltött éjszaka után.
Szintén az idei év fejleménye az első magánszolgáltató, a cseh RegioJet magyarországi megjelenése. A vállalat június végétől közlekedteti szezonális Prága-Pozsony-Rijeka éjszakai járatát, amely Csornán veszi fel a magyar utasokat. Július végén pedig elindult a vasúttársaság Budapest-Bécs-Brno-Prága-járata is, amely komoly konkurenciát teremt a közúti és légi közlekedésnek.
A vasút térhódítása számokban
A környezetkímélő közlekedési módok előnyben részesítése egész Európában tetten érhető. Bár az Eurostat adatai szerint a személygépkocsi elsőbbségét semmi sem kérdőjelezi meg (csupán az Unió néhány országában, köztük Magyarországon bonyolódik autóval a személyszállítás kevesebb mint háromnegyede), egyre többen választják a kötött pályás közlekedést. Ez azokban az országokban a leglátványosabb, ahol a zöld mozgalmaknak nagy hagyománya van. Németországban 2010 és 2019 között a belföldi utaskilométerek száma 20 százalékkal nőtt, míg nemzetközi viszonylatban 32 százalékos volt az emelkedés. Még látványosabb a változás Ausztriában, ahol belföldön 49 százalékos növekedést mutattak ki, igaz, a nemzetközi utazások stagnáltak. Svédországban 32, illetve 15 százalék, míg Svájcban 8, illetve 9 százalék volt a növekedés a vonattal megtett utaskilométerekben. Svájc kisebb növekedése azonban félrevezető. A vasúti személyszállítás részesedése az EU-tagállamok közül Ausztriában és Hollandiában a legmagasabb: 11,9, illetve 11,4 százalék. A társult tagokat is figyelembe véve azonban Svájcé az elsőbbség: a környezetvédelemre nagyon ügyelő országban 2017-ben már a személyszállítás közel ötöde bonyolódott vasúton. Az eredmények akkor igazán látványosak, ha egy lakosra vetítve is megnézzük a vasúthasználatot. A környezettudatosság terén élen járó országokban (Ausztria, Svédország, Németország stb.) az érték magas, jellemzően 1000 vasúton megtett belföldi utaskilométer jut egy lakosra. De még ezek az országok sem közelítik meg Svájcot, ahol már 2018-ban átlagosan 2133 utaskilométerrel számoltak lakosonként. (Összehasonlításképp ez a szám Görögországban csupán 103, Litvániában pedig 121 km.)
Elhúz a vasút?
A vasútfejlesztéseknek a RegioJet magyar partnere, a Continental Railway Solution Kft. ügyvezető igazgatója, Szigeti András is fontos szerepet tulajdonít. Mint lapunknak elmondta, annak is köszönhető, hogy az elmúlt öt évben a vasút egyre nagyobb szeletet hasított ki a személyszállításból, hogy folyamatosan növekszik a nagy sebességű pályák száma és hosszúsága. Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Németországban is jelentős fejlesztések történtek: ilyen volt például a München-Berlin-vonal kiépítése. Ezeken a nagy sebességű pályákon 300-320 km/h-val tudnak közlekedni a szerelvények, de az ún. emelt sebességű pályákon is - Közép-Európában jellemzően ilyenek az elsődleges fővonalak - 160 km/h a maximális sebesség. Ez azt jelenti, hogy ezekben a viszonylatokban a vasúti közlekedés versenyképes a közúttal, illetve 6 óra időtávon belül a légi közlekedéssel is - mondta Szigeti. Amikor átadták a Barcelona-Madrid nagy sebességű vonalat, akkor a két várost összekötő repülőjáratok száma rövid időn belül a felére csökkent. (...)
Ébredező zöld gondolat
A környezetvédelem és a fenntarthatóság előtérbe kerülése az Unió más országaiban is kezdi helyzetbe hozni közepes távolságú viszonylatokban a vonatközlekedést a repüléssel szemben. Az Európai Befektetési Bank egy március elején publikált felmérése szerint az európaiak többsége (62 százalék) pártolja a rövid távú repülések betiltását, 72 százalékuk pedig támogatná a repülőutakra kivetett környezetvédelmi adót. Az osztrák kormány az elsők között használta ki a közhangulat változását. A koronavírus-járvány miatt bajba jutott Austrian Airlines csak azzal a feltétellel kaphatott állami segítséget, ha a légitársaság maximálisan érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat a tevékenységében. Nem adhat el költség alatti áron repülőjegyet, és fel kell számolnia minden olyan járatát, amely kiváltható egy legfeljebb háromórás vonatúttal. Ez azt jelenti, hogy Ausztriában megszűnik a belföldi légi járatok többsége. Az osztrákoktól nem idegen, hogy a különböző közlekedési módokat legalább részben a vasút felé tereljék. Az ÖBB (Osztrák Szövetségi Vasutak) 2016-ban indította el Nightjet-járatait. Ezek az Európa egyes nagyvárosait összekötő éjszakai szerelvények - például a Bécsből Hamburgba, Düsseldorfba vagy Firenzén át Livornóba tartó járatok - az utasok autóit is szállítják, miközben ők a hálókocsiban pihennek. (…)
A vasúttársaságok is várják a járvány végét
Európa-szerte egyre több utas lát abban értéket, hogy kényelmesen, útitársaitól nagyobb távolságot tartva utazhat, esetleg utazás közben dolgozhat. Az EU-n belüli nemzetközi járatokat üzemeltető társaságok két-három éve az utasszám jelentős növekedéséről számolnak be. Ezt a tendenciát a járványhelyzet felgyorsította, részben a távolságtartás általános igénye miatt. A pandémiás helyzet hozománya a RegioJet már említett Prága-Pozsony-Rijeka-járatának elindítása is, mivel a korlátozások fokozatos feloldásának kezdetén csak "biztonsági folyosókon" lehetett keresztülutazni az egyes régiókon. Erre az igényre válaszként a RegioJet partnereivel együtt nem egészen harminc nap alatt megszervezte a járat közlekedését, ami a szakmában extrém gyorsnak számít - az igényeket pedig mutatja, hogy 24 óra alatt 30 ezer helyet adtak el. Szigeti András összehasonlításként azt hozta fel, hogy a július végi Bécs-Budapest járatnyitást 12 hónapos egyeztetés előzte meg. Ez is beváltotta a hozzá fűzött reményeket: az indulás után 20 nappal az átlagos töltöttség már meghaladta az 50 százalékot, és az ügyvezető szerint nem ritka, hogy teljes töltöttséggel közlekednek a vonatok. Mindez jól példázza, hogy piaci alapon is működtethető a vasúti személyszállítás, sőt abban komoly üzleti lehetőség van. A magántársaság további, Magyarországot is érintő fejlesztéseket tervez. Szeptembertől sűrítik a budapesti járatot, jövő évtől pedig várhatóan újabb nagyvárosokat kapcsolnak be az elérhető célpontok sorába. Persze a globális járvány okozta válságot a vasúttársaságok sem tudták elkerülni, annak ellenére, hogy az utasszámok kevésbé csökkentek, mint a légi közlekedésben. A francia kormány például kénytelen pénzügyi támogatást nyújtani a TGV-ket is üzemeltető SNCF vasúttársaságnak, amely a járvány miatt kétmilliárd euró veszteséget szenvedett el. A Deutsche Bahn is segítségre szorul: kb. ötmilliárd eurós mentőcsomagra számíthat a német szövetségi kormánytól.
forrás: internet