A 121 küldött elfogadta a szervezet 2015. évi pénzügyi és szakmai beszámolóját, valamint 2016. évi költségvetését.
A Felügyelő Bizottság új elnökének Gyuricza Gyulát, az FB tagjának Szmrekovszky Andrást választotta meg a Kongresszus.
Módosításra került a Vasutasok Szakszervezete Alapszabálya is. A változás elsősorban a vezető testületeket, azok működési szabályait érintette.
A tagdíj felhasználásának módja nem változott.
A befizetett tagdíj 45% -a továbbra is az alapszervezeteknél marad, 45%-kal gazdálkodik a központ és 10 % kerül a segélyeket, jogsegélyszolgálatot, biztosítást finanszírozó Egységes Szolidaritási és Szolgáltatási Alapba.
A küldöttek az alábbi kiáltványt fogadták el:
Változást! Megbecsülést! Elismerést!
Szakszervezetünk tavaly, a vasutasnapra időzítve kiáltványban hívta fel ismét, ezúttal minden addiginál nyomatékosabban a cégvezetés figyelmét a vasutasságot megnyomorító problémákra.
Az akkoriban a nyilvánosságot is bejárt kiáltványban azonban nemcsak a szakszervezetünk által legnagyobb gondnak tartott témákat szedtük pontokba, hanem követeltük: a MÁV-csoport vezetése mielőbb kezdje meg a kritikus helyzet felszámolását, s ezzel induljon el az újraépítkezés, a vasutas szakma megbecsülésének és fényének a visszaállítása.
Semmi nem történt. Érdemben legalábbis biztosan nem. Lehet, hogy itt, ott belekapott a cégvezetés néhány erőtlen kísérletbe, de komoly szándékot nem mutat a változtatásra, de még az érdemi tárgyalásokra sem. A vasutas-bérek felzárkóztatása nem kezdődött meg, a létszámhiány egyre kritikusabb, s továbbra is hiányzik az anyagi és erkölcsi megbecsülés, amely miatt egyre többen hagyják el a szakmát, s ugyanezen okok miatt újak sem jelentkeznek, de legalábbis nem maradnak meg a cégnél.
Az idei évre kötött bérmegállapodásban foglaltakat sem tartotta be a MÁV, így nem tárgyaltunk a középtávú megállapodásról és a kollektív szerződés átfogó módosításáról sem. Pedig a VSZ által javasolt életpálya modell kialakításának a mostaninál jobb helyzetet nem is kínálhat az a tény, hogy a vállalatcsoport 39 milliárd forintos eredménnyel zárta a tavalyi üzleti évet.
A problémák egyre súlyosabbak, miközben egyre kevesebb a vasutas, s vészesen fogy azoknak a türelme is, akik még kitartanak a szakma mellett.
Ezért azt javasoljuk: ultimátumban követeljük a változási folyamat megkezdését, legkésőbb a vasutasnapig. Amennyiben a cégvezetés addig sem reagál érdemben a követeléseinkre, s továbbra sem kezdődik érdemi egyeztetés a szükséges megoldásokról, országos akciósorozatot hirdetünk, hogy a nyomásgyakorlás különböző módjain kényszerítsük cselekvésre a menedzsmentet. Javasoljuk, hogy az ultimátumot és a követeléseinket a médián keresztül hozzuk nyilvánosságra. Nem lehet tovább várni, hogy a megoldások megszülessenek, ezért ennek érdekében mindent be kell vetni. El kell kezdeni az érdemi egyeztetéseket és belátható időn belül koncepciót kell készíteni a kibontakozás programjára.
A Kongresszus felhatalmazza a Választmányt, hogy amennyiben a megadott határidőig sem lesznek érdemi változások, a nyomásgyakorlás leghatásosabb eszközeivel segítse a tárgyalódelegációk munkáját. Az utolsó pillanatban vagyunk, s ha meg akarjuk menteni a szakmát, nincs más választásunk. Lépni kell.
Határozottan, együtt, erősen!