A nyugdíjemelésre vonatkozó szabályokat a 1997. évi LXXXI. törvényben fektették le, amely kiegészül kormányrendeletekkel. Vagyis, jogszabály határozza meg a nyugdíjkorrekció és a nyugdíjprémium kifizetésének feltételeit. Tehát a kormány törvény által előírt kötelességének tett eleget.
Nincs logikus magyarázat
A 2017. évi nyugdíjemelés 1,6% volt, de már az év elején az MNB 2,4%-os inflációval számolt. Későbbi adatok alapján sokan 2,6-os inflációra számítottak. A nyugdíjtörvény a január-augusztus közötti 8 havi inflációs adatot rendeli figyelembe venni, a KSH nem 2,6 %-ot, hanem csak 2,4%-ot mutatott ki erre az időszakra. Ha ez a 8 havi adat 1%-kal vagy még többel haladja meg a januári rendszeres emelés mértékét, akkor novemberben kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ha viszont nem éri el az 1%-ot, akkor „csak" korrekcióra kerül sor. Miért van ez így? Nincs rá logikus válasz.
A 2,4 % tényleges infláció csak 0,8% ponttal magasabb, mint a januárban figyelembe vett 1,6%-os nyugdíjemelés, így most novemberben nem kiegészítő emelésre, hanem korrekcióra került sor. A törvény szerint ezt egy összegben, egész évre vonatkozóan, novemberben kell kifizetni a nyugdíjasoknak és az egyéb jogosultaknak. Vagyis, ez esetben a novemberi nyugdíj – és egyéb ellátás – összegének 0,8%-át kell megszorozni 12-vel, és ez a korrekciós összeg. Ebből következően decemberben nem emelt összegű a nyugdíj, hiszen a decemberi korrekciót is kifizették a novemberi nyugdíjakkal. A nyugdíj összegébe a korrekció úgy épül be, hogy 2018. januárban az akkor esedékes 3%-os kötelező inflációs emelés előtt még meg kell emelni az ellátás összegét 0,8%-kal. Vagyis a januári ellátásnak már tartalmaznia kell a 2017. évi korrekció egy hónapra eső mértékét (0,8%) és a jövő januári kötelező emelés mértékét (3%) is.
A kormány nem kegyet gyakorolt
A jogszabály szerint nyugdíjprémiumot kell fizetni, ha a GDP növekedése 3,5%-nál magasabb, és az államháztartás – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül. Tehát, egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie. A szabályozás második része igen rugalmas feltételezésen alapszik.
A kormány részéről voltak hangzatos megnyilvánulások, mintegy kegyként, ajándékként „tálalták” a törvények által előirt kifizetéseket. Azért döntöttek a adtak nyugdíjprémiumot, mert „a kormány törődik az idősekkel, és megbecsüli őket” - hangoztatták. Magyarországon még soha nem volt nyugdíjprémium kifizetés, egyrészt azért, mert a korábbi kormányoknak eszébe se jutott, másrészt azért, mert a baloldali kormányzásnak a rossz gazdasági és pénzügyi helyzet miatt esélye sem volt erre – mondta az MTI-nek Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért is felelős államtitkára.
Csúsztatások
Emlékeztetőül: nyugdíjprémium eddig nem volt, de volt 13. havi nyugdíj, a nyugdíjprémiumot még a Bajnai-kormány vezette be 2010-ben, kárpótlásként, amikor elvonta a 13. havi nyugdíjat, pénzügyi gazdasági világválság hatásának következtében. Igaz ilyen címen még nem folyósítottak, mint ahogy az is igaz, hogy tavasszal választások lesznek. A 13. havi nyugdíj – vagy a töredékének – újabb bevezetésére hét év alatt még csak meg sem kísérelték. Volt viszont olyan államtitkári érvelés, miszerint az emelésekkel már visszaadták a 13. havi nyugdíjat. Mit lehet az ilyen nyilatkozatokkal, csúsztatásokkal kezdeni? A valóságtól igen messze van. A nyugdíjasok jelentős része a - létfenntartása érdekében - meggondolja, hogy mire költ, rezsire, élelmiszerre vagy kiváltja a számára szükséges gyógyszereket.
A nyugdíjprémium képlete dióhéjban: amennyivel (0,6% ponttal) a tényleges GDP-növekedés (4,1%) meghaladja a törvényi küszöbértéket (3,5%), annyival (azaz idén 0,6-del) meg kell szorozni a novemberben esedékes nyugdíj összegének 25%-át, de legfeljebb 20 ezer forintot. Ebből a nyakatekert megfogalmazásból kiderül, hogy minden olyan nyugdíjas és egyéb jogosult, akinek az ellátása novemberben legalább 80 ezer forint, annak a nyugdíjprémiuma egységesen 12 ezer forint lesz, függetlenül attól, mennyire haladja meg az ellátása összege a 80 ezret. Miért? Mert a nyugdíj 25%-a éppen 80 ezer forintnál egyezik meg a maximálisan figyelembe vehető 20 ezer forinttal. Így a nyugdíjprémium e 20 ezer forint 0,6-e lesz, ami 12 ezer forint. Akinek 80 ezer forintnál kisebb az ellátása, annak az ellátása összegét el kell osztania 4-gyel, és az eredményt szorozza meg 0,6-del, így kapja meg a nyugdíjprémiuma összegét. Például: 60 ezer forint ellátás esetén: 60.000: 4 = 15.000 x 0,6 = 9.000 forint. Ugye, milyen egyszerű?
Kinek jár ez az összeg?
„Jogosult az a személy, aki a 2016. év legalább 1 napján, valamint 2017. novemberében öregségi nyugdíjban, ideiglenes özvegyi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, egyéb ellátásban, járadékban részesül”..,stb. (Teljes felsorolás a 313/2017. Korm. rendeletben).
Mindezek ismerete nélkül bizony nagyon nehéz megérteni, hogy a nyugdíjasok milyen címen, mennyi kifizetést kaptak most novemberben és decemberben, melyek havi szinten nem lennének jelentős összegek, de így egyszerre jól mutatnak, jól kommunikálhatók.
A mindenható utalvány, Erzsébet
„Az idősebb nemzedék és a nyugellátásban részesülők is megbecsülést kapjanak, hiszen évtizedeken át azért dolgoztak, hogy az ország talpra álljon és gyarapodjon.” - ez a kormány- rendelet indoklása, amely egyszeri juttatásként, egy alkalommal, személyenként 10 000 forint értékű étkezési Erzsébet-utalványt biztosít minden olyan személynek, aki 2017. novemberében vagy 2017. decemberében öregségi nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, szülői nyugdíjat, árvaellátást, stb. kapott. (Teljes felsorolás a kormányrendeletben.)
Ruzsáli Józsefné