Át nem gondolt intézkedések sorozata juttatta ide a MÁV-ot, hogy már az utazóközönség is érzi a bajt – értékelte a mostani helyzetet a Vasutasok Szakszervezetének elnöke.
Tegnap nyilvánosságra hozott követeléscsomagjuk 14 pontban foglalja össze az állami cég szakszervezeteinek céljait és megoldási javaslatait, amelyeket Meleg János elmondása szerint teljesen rendhagyó módon a MÁV vezérkarának kérésére raktak össze a kritikus létszámhiány orvoslására. A cég vezetői most a hétfőn este nekik átadott lista tételeit vizsgálják és számolják azok fedezetét, de a szakszervezetek biztosak benne, hogy ha megvalósítanák terveiket, a MÁV-ot ki lehetne rángatni a mélypontról és színvonalasabbá lehetne tenni a szolgáltatást.
Meleg János azt hangsúlyozta, egy új típusú 3 éves béralkura van szükség, s fontosnak tartják A munka törvénykönyve módosítását is, hogy vissza lehessen csökkenteni a napi munkaidőt a mostani 8 óra 20 percről 7,6 órára, ami a legutóbbi változtatásig működött. - Sorra temetjük a 62-63 éves kollégákat, nem érik meg a nyugdíjkorhatárt – érvelt a VSZ elnöke, hogy miért kellene lefaragni a terhelést és miért követelik évek óta a rugalmas nyugdíjba vonulás visszaállítását is. A MÁV nem reagált kérdéseinkre.
A VSZ mellett a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (VDSzSz Szolidaritás) és a Mozdonyvezetők szakszervezete is a szétszabdalt cég egyes vállalatainak integrációját sürgeti, másrészt annak az áldatlan helyzetnek a rendezését, hogy ma egy forgalmi szolgálattevőre 7-8 főnök jut, s mind ellenőrizni akar valamit, hogy munkája létjogosultságát igazolja.
A szakszervezetek kifogásolják az utóbbi évek fejlesztéseinek színvonalát és lassúságát is. Szerintük elfogadhatatlan, hogy a hazai vasúti pályáknak csak a negyede kétvágányos, az 1500 milliárdos fejlesztés ellenére a többség csak egy sínpárból áll, ezért ha baleset történik a balatoni vonalon, oda és vissza is órákra megbénul a vasúti forgalom. Azt is tűrhetetlennek tartják a munkavállalók képviselői, hogy a vállalatnál nem végzik el a kötelező alkatrészcseréket, inkább javítanak, toldozgatnak, s szerintük a képzést is meg kellene reformálni, mert ma nincsenek felkészült szerelők az új mozdonyok, szerelvények karbantartására, a számítógépes rendszerek használatára.
Kifogásolják, hogy a korábban kiszervezett, de azóta ismét a MÁV kötelékébe tartozó területek dolgozói nem kapták vissza a kedvezményes utazásra jogosító igazolványaikat. Hárommilliós hűségpénzt vezetnének be, de a VSZ elnöke szerint ez nem járna mindenkinek: az igazgatók nem kapnának, a váltókezelők és más hiányszakmák képviselői igen. Szorgalmazzák munkásszállók, szolgálati lakások építését is, mert a főváros környékén már szinte megoldhatatlan a munkaszervezés. Az érdekvédők itt biztosan nyitott kapukat döngetnek, a MÁV két szálló építését tervezi.
A legnagyobb állami közszolgáltató cég vezetői két hét múlva ülnek ismét tárgyalóasztalhoz a dolgozók képviselőivel, akkor kiderül, mit akarnak, mit tudnak megvalósítani a szakszervezeti követelésekből.
Tart a bérharc
A jövő évtől a gazdaság teljesítőképességét, az infláció, a GDP és a termelékenységi mutató alakulását vegyék figyelembe az állami közszolgáltató cégek béremeléseinek kiszámításakor is – ezt a versenyszférában is tervezett módszert javasolták a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) tegnapi ülésén a szakszervezetek és a cégek, illetve az őket tömörítő munkaadói szövetség, a Stratosz vezetői.
Abban is egyetértés volt, hogy az államnak több pénzt kell adni a bérekre, ha el akarja kerülni ezeknek a szolgáltatásoknak az összeomlását. Mindkét oldal szükségesnek tartja a cafetéria csomag átalakítását is, hogy a szegényebbek a szállásra adott pénzből élelmiszert vehessenek. A kormányt képviselő Fónagy János a kormány elé viszi a követeléseket, de nem tudni, mikor születik válasz vagy döntés a kérdésekről.
borítókép és forrás: nepszava.hu