A miniszter kiemelte, hogy Magyarország aktív résztvevője az Egy övezet, egy út kezdeményezésnek, az új vasútvonallal pedig központi szerepet tölthet be az új selyemút nyugati végén, ezért Magyarország elkötelezett a vasútvonal fejlesztésének mielőbbi megvalósításában.
A kínai hitelből épülő vasútvonal a pireuszi teherkikötőt Nyugat-Európával összekötő vasúti folyosó részét képezi majd. Varga Mihály elmondta: a fővállalkozói szerződések előkészítése jó ütemben halad, a tervek szerint a pályázatot elnyerő – kínai és magyar cégekből álló – konzorciumról akár április végéig döntés születhet.
Ezután kezdődhet a tervezési és engedélyezési munka, a cél az, hogy 2023-ra befejeződjön a vasútvonal építése. Ennek érdekében a kormány egyszerűsíteni kívánja a munkálatokhoz szükséges eljárásokat is, és lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok a szükséges engedélyeket gyorsított eljárásban bocsássák ki – mondta a miniszter.
Varga arról is beszélt, hogy amellett, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal hozzájárul a közép-kelet-európai, jelenleg hiányos észak–déli irányú vasúti kapcsolatok bővítéséhez és korszerűsítéséhez, fontos szempont, hogy a kínai cégek az Európába szánt áruk nagy részét a pireuszi kikötőből vasúton juttatják el a kontinensre, és a szállítási útvonalért folyó versenyben Magyarország lemaradna a felújítása nélkül.
A 160 kilométeres vasútvonalat a tervek szerint 750 milliárd forintból újítanák föl, ezzel ez lesz Magyarország eddigi legnagyobb vasúti beruházása. Bár a kormány szerint mindez nagyon jó üzlet Magyarországnak, leginkább a megnövekedett kínai áruforgalomnak köszönhető extra vámbevételek miatt, az Index korábbi számítása szerint úgy 130 évbe telhet, mire megtérül a beruházás.
forrás: index.hu