Napirend előtti felvetésként, a bérruha méretezés felülvizsgálatát kérte, ugyanis információink szerint a méretvételezés nem történt meg minden telephelyen, valamint az egyes telephelyeken alkalmazott korábbi méretek nem megfelelőek. Kérdésünk az volt, hogy a hibás méretek miatti anomáliák hogyan kerülnek korrigálásra, illetve mikor pótolják az elmaradt méretvételezést. A munkáltató kivizsgálja a felvetést, ugyanakkor elmondták, hogy minden telephelynek van kijelölt kapcsolattartója, akit a bérruhákkal kapcsolatos problémák esetén, közvetlenül kell megkeresni. Az elérhetőségeket elektronikusan megküldik számunkra.
Érdeklődtünk afelől is, hogy mi az oka a médiában – az elmúlt hetekben sorozatosan - megjelenő, a START működését negatívan minősítő híreknek. A munkáltató álláspontja szerint a működésben nem következett be minőségcsökkenés az elmúlt három évhez képest, sajnos a sajtó az esetek többségében hibás információkat, pontatlan adatokat közöl.
A munkáltató tájékoztatást adott a jegyvizsgálók biztonsága érdekében hozott intézkedésekről. Bevezették a pánikgomb funkciót, amely az üzemirányítókhoz került bekötésre. A jegyvizsgálók számára létrehozott konfliktuskezelő tréning megvalósítása folyamatban van. Az éjszaka egyedül szolgálatot teljesítő jegyvizsgálók által továbbított vonatokat vasútörők kísérik. Folyamatban van a megállapodás a rendőrséggel, hogy azok az intézkedni jogosult rendőrök, akik jelzik a jegyvizsgálók felé a vonaton történő utazásukat, díjmentesen utazhatnak. Szintén folyamatban van testkamerák beszerzési eljárása is.
A testkamerával kapcsolatban megkérdeztük a munkáltatót, hogy elkészült-e az a felmérés, amely megmutatja, hogy hány munkavállaló viselné a testkamerát munkavégzés közben, illetve mi lesz a beszerzett kamerák sorsa, ha a munkavállalók döntő többsége visszautasítja ezek használatát. Erre egyértelmű választ nem kaptunk, de a felmérés, illetve a kamerák tesztelése folyamatban van és ezek eredménye fogja meghatározni a konkrét darabszám beszerzését. Megjegyeztük, hogy nagyobb visszatartó erőt jelenthetnek a jegyvizsgálók bántalmazása kapcsán meghozott, szabadságvesztéssel járó bírósági ítéletek, úgyhogy ezek kommunikálásra nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a munkáltatónak.
A tervezett szervezeti átalakítás kapcsán, melynek során a jelenlegi tizenkét igazgatóság számát hatra csökkentenék, felhívtuk a figyelmet arra, hogy az átadott tájékoztatás nem alkalmas érdemi vélemény kifejtésére, valamint arra is, hogy ennek végrehajtásához alapítói határozat szükséges. Felháborítónak tarjuk, hogy a cégnél nem működik a Felügyelőbizottság, márpedig e nélkül ilyen jellegű döntéseket a vállalat vezetése nem hozhat. A munkáltató utalt arra, hogy a tervezett átalakítások következtében a jelenlegi KSZ Helyi Függelékek hatályukat vesztenék, és javaslatuk szerint az új HF-ek a központban kerülnének megkötésre. Ezt egyik KSZ kötő szakszervezet sem támogatta.
A KSZ 4. sz. mellékletének módosításával kapcsolatban, szakszervezetünk írásban nyújtott be javaslatot, ez azonban elkerülte a munkáltató figyelmét. A javaslat szerint a 3. sz munkaköri csoportban, a vezető jegyvizsgálók (nemzetközi és belföldi), valamint jegyvizsgálók (nemzetközi és belföldi) éves keretösszegét kértük megemelni, nők esetében 318 pontra, férfiak esetében 335 pontra, tekintettel arra, hogy a munkavállalók döntő többségénél a havi munkaidőkeret 8,4 órában kerül meghatározásra. A javaslatot a munkáltató megvizsgálja és a következő VÉT ülés napirendjeként kerül tárgyalásra. Tájékoztatást kértünk arról, hogy a kocsivizsgálók részére korábban biztosított sárga póló miért került ki a rendszerből, ugyanis a jól láthatósági szempontok miatt szükséges lenne az újbóli alkalmazhatósága.
A VÉT Ügyrendjének tervezete nem került elfogadásra a KSZ kötésre jogosult szakszervezetek részéről, ugyanis az - az MT. erre vonatkozó kógens rendelkezéseivel ellentétben – tárgyalási jogot biztosítana a kizárólag képviselettel rendelkező szakszervezetek számára. Emellett több olyan pontja is van, amely a munkaügyi kapcsolatokat, valamint a kollektív megállapodások előmozdítását inkább akadályozná, mint elősegítené. A VSZ határozott álláspontja, hogy a kollektív tárgyalások célját, funkcióját, illetve eljárásrendjét mind a KSZ-ben, mind a VÉT ügyrendjében egyértelműen és a jogszabályoknak megfelelően kell feltüntetni, illetve rendezni.
A napirendben megjelölt KSZ módosítási javaslatok a rendelkezésre álló idő hiányában, rendkívüli VÉT keretében kerülnek majd megtárgyalásra, amelynek időpontjáról a felek később egyeztetnek.